Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

II. Széles látóhatár - Szakáts Károly: A kinai szinház ősi hagyomá-nyai a mai Kina színpadán

szinházi világ leghiresebh nőalak!tója MAI-PANG LANG ­férfi. 60 éves, aki civilben mélycsengésü, telt bariton­hangon beszél, a szinpadon viszont bármely európai kóló­ra tur énekesnővel versenyre kelhetne. Mint érdekességet emlitem meg, hogy a hang erősitését azzal érik el, hogy a szinésznövendékek viharban, szél ellen, énekelve vonulnak. És nagy hangsúlya van végül a szinészképzésben még az em­lékezőtehetség fejlesztésének. A kinai szihháznál isme­retlen a sugó, s igy a kinai színésznek kivülről kell tud­nia, tökéletesen birnia több műsor szerepét. Az eddigiek ismeretében érthető, hogy magának a ki­nai színpadnak a kiállítása igen egyszerű. Nyugodtan ál­líthatjuk, hogy diszlet és kellék nélküli. A kinai szinész játékát legfeljebb a maszk és a jelmez segiti. Kinának nincs díszlete? Mi ez, talán primitívség? Közelről sem az. Hagyományok bizonyítják, hogy a kinai szinjátszás őskorában az énekes játékokat villám és menny­dörgés, szél és eső bemutatása kisérte, amiket bonyolult szerkezettel idéztek elő. Tehát korántsem primitívség a mai kinai szinpad egyszerűsége, sőt éppen hosszú fejlődés eredménye, akárcsak Európában. A háttér a legritkább eset­ben festett függöny, rendszerint a zenekar helye. A kel­lék egy asztal, egy szék, esetleg egy ostor, egy-egy zász­ló és más semmi. De ezzel a néhány kellékkel a legbonyo­lultabb jelenetet is jelezni tudják. Például egymásrahe­lyezett asztal és szék hegyet jelez. Az ostort tartó szi­nész lovon ül. Hallal diszitett zászló vizet, két kerékkel ékesitett zászló kocsit. És a kinai szinész ilyen egyszerű segítőeszközökkel tökéletes illúziót tud keltetni. A hős kezében nagybojtos ostor van: lovon ül. És valóban látjuk, amint "leszáll" a lóról, átadja az ostort egy szolgának, mely perctől fogva a földön van. Végigmegy a szinpad elő­terén és egy láthatatlan küszöböt lép át, magasra emelve a lábát: a szinpad hátsó része - a szoba. Egyáltalán oly természethüséggel lovagol, vagy eszik a szinpadon, hogy - 115 - i

Next

/
Oldalképek
Tartalom