Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON - 1811: „Leár" magyarul - Színháztörténeti háttér Történelmi sikersztori

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 113 együtteshez, idősb Székely József és Simény Borbála pedig 1803 óta játszott a társulattal. Újonnan került közéjük a későbbi nevesebb művészek közül Pergő Celesztin, akinek ez volt az első szerződése, Éder György, aki mint társulatvezető vált hamarosan ismertté, Rácz Sándor (emlékezése fontos forrása az erdélyi szín­művészet történetének); a kisebbek között Török István és Farkas János, illetve a következő években sokat emlegetett ifj. Székely József Legidősebb kétségte­lenül az ötvenedik évébe lépő Jancsó Pál volt. A többiek 22-27 évesek voltak, és még igazgatójuk, Wándza is csak a harmincadik évét töltötte be. Tudnunk illik, hogy a társadalom jól képzett, értelmiségi rétegéhez tartoztak. Már az 1792­es „alapítók" is, az úgynevezett „enyedi ifjak" (a Fejér-testvérek, Sáska János, Kontz József) a nagyenyedi református kollégium „togátus" diákjai voltak, alapos latin nyelvű képzettséggel, német nyelvtudással, a tanrendben előírt filozófiai ismeretekkel: „senkit is be nem vettek közibök ki Philosophiát nem végzett, s jó házakból nem származott". 1 1 Feltételezhetünk némi angoltudást is, hiszen az enyedi kollégiumot a 18. század elejétől fogva Pápai Páriz Ferenc kérése nyomán és Anna királynő felszólítására az angol egyházak komoly anyagi támogatásban részesítették: akkori 11000 shillinget téve az angol nemzeti bankba, melynek kamatai még 1868-ban is rendelkezésre állottak. A szintén enyedi diák Bodola János, korszakunkban, 1799-ben Leydenben tanulván átutazott Londonba az „ángol pénz" ügyének éppen aktuális tisztázására. Enyeden egyébként a „reáliák" tanítása is magas színvonalon állt: az első Magyar mineralógia, Benkő Ferenc professzor műve 1786-ban ott készült el. Nem fölösleges ezeknek a tényeknek a megemlítése, mert némi tájékoztatással szolgál az onnan kikerült erdélyi színé­szek felkészültségére, műveltségi állapotára vonatkozólag. 1 2 Élükön a bécsi festő­iskolát végzett Wándza Mihállyal, az ő körükben és számukra készült az 181 l-es év elején, február és március között a Lear magyar nyelvű példánya, az első e nemben. És közülük került ki az első Lear-előadás szereplőgárdája is. A fordítás „eredetije" Minden későbbi vizsgálódás döntő kérdése: milyen szöveg alapján dolgozott a fordító? A kézirat címlapja „Schiller"-t jelez. Ez nyilvánvaló módon tévedés, ­talán kiderül a tévedés oka is. Shakespeare-darabok már 1811 előtt is szerepel­tek a kolozsvári együttes műsorán: mindenekelőtt a Hamlet, azután az Othello. A makrancos hölgy korabeli változatát Második Gassner címen szintén Kolozsvárt mutatták be először magyar nyelven 1800-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom