Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
BALOGH GÉZA: Egy színháztudós életútja
EGY SZÍNHÁZTUDÓS ÉLETÚTJA 7 BALOGH GÉZA Egy színháztudós életútja M éltatlan lenne az ünnepelt személyéhez, ha a kivételes évforduló alkalmából tücsköt-bogarat összehordanék az öregségről, vagy a hosszú élet titkát boncolgatnám matuzsálemi korú bölcsektől vett idézetekkel. Székely Györgynek semmi köze az öregséghez. Nincs benne semmi öregemberes. Lehet, hogy azért érzem így, mert amikor az ötvenes évek végén személyesen megismertem, még mindig volt a lényében valami kamaszos. Azóta máig annak a negyvenes éveiben járó kamasznak a vonásait vélem felfedezni benne. Igaz, attól kezdve együtt folytattuk az öregedést, bár mint annyi másban, ebben is majd két évtizedes vele szemben a behozhatatlan lemaradásom. De nem is igaz, hiszen sokkal régebbről ismerem. Még azokból az időkből, amikor a huszonhárom éves, friss diplomás bölcsészt Németh Antal a Nemzeti Színházhoz hívta afféle mindenesnek. Ez persze csak úgy lehetséges, hogy az ötvenes évek legelején egy Bajcsy-Zsilinszky úti antikváriumban rábukkantam a Nemzeti 194l-es, vaskos, majd ötszáz oldalas évkönyvére, amelyben az ifjú gyakornoknak két színházi tárgyú írása jelent meg. Az egyiknek az a címe, hogy Peer Gynt a színpadon, és a Németh Antal-féle híres-hírhedt előadás leírása. Látszólag kötelező penzum, amelyet a jó szemű direktor kiosztott az egyik tanoncára. Nem elemző bírálat, hanem kedvcsináló. Egy illékony műalkotás dokumentálása. Otrombább és cinikusabb megfogalmazásban: a főnök munkájának dicsőítése. Tárgyilagosabban: az írást/írásokat azzal a bölcs előrelátással rendelte az igazgató, hogy munkásságáról ne csupán Kárpáti Aurél dörgedelmei maradjanak az utókorra. (Mellesleg a tanonctársak sem akárkik: Tompa Miklós a Hamlet, Szabó Lajos a Rómeó és Júlia előadását rögzíti a kiadványban; később mindketten az erdélyi színjátszás kiválóságai. Székely azonban alaposan túlteljesíti a feladatot: a Peer Gynt-előadás ürügyén megfogalmazza saját hitvallását a színházról. A színházrajongó, színházi pályára készülő fiatalember egy előadás születése kapcsán egy mérnök precizitásával, egy tudós alaposságával és egy színházi alkotó meggyőző erejével szedi szét és rakja újra össze a korszak egyik kiemelkedő produktumát. Nyilván mosolyogni való, hogy éppen ezzel az ifjúkori zsengével kezdem Székely György gazdag pályájának rövid áttekintését. Nyilván ő maga
