Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
MÓDSZER-TANULMÁNYOK - Színjáték-tipológia
40 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK Ez a színjáték megteremtésének pillanata; s a „megteremtés" szó használata semmiképpen sem véletlen. Egy ilyen ötvözés ugyanis nem a véletlen műve, nem ösztönös vállalkozás, hanem tudatos elhatározás és mint ilyennek, határozott funkciója, társadalmi célja van. * * * Mivel azonban a latens lehetőségek térben és időben szinte végtelenek, azért az egyes színjátéktípusok kialakulásának mindig történelmi-társadalmi meghatározottsága, konkrétsága van. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a „színjáték dramaturgiája" előkészítéseképpen (amely nem azonos a szűkebb értelmű s az írott színjátékra, a „drámára" vonatkozó dramaturgiai szabályok gyűjteményével) megpróbáljuk az eddigi tapasztalatok alapján összeállítani azoknak az elemeknek a rendszerét, amelyek a teljes színjáték meghatározásához szükségesek, illetve amely elemek változása (e változások oka is társadalmi-történeti jellegű) a típus megváltozását is maga után vonja. Ezek szerint egy-egy színjátéktípust meghatároz: 1. Az adott társadalom (termelési viszonyai, politikai helyzete, történelmi fejlődése). 2. Az adott időszak (a típus kialakulása, virágzása és hanyatlása). 3. A játékalkalom (mikor, milyen időpontban, időközökben játsszák). 4. Ajáték célja, funkciója (miért jött létre, miért rendezik). 5. Ajáték helye (az egész lebonyolítás helyszíne, a hely jellege; kötött, menetes, szimultán, profán, szakrális, stb.). 6. Ajáték kerete (színpadforma, szcenikai megoldások). 7. Ajátékos (társadalmi helyzete; alkalmi vagy félhivatásos, hivatásos). 8. Ajáték módja (játékfolyamat, mozgásrendszer, konvenciórendszer). 9. Játékeszközök (maszk, jelmez, kellék). 10. „Mese", mesefüzér, cselekmény. 11. Jellemek és alakok (a legkülönbözőbb játéktípusok „tipi fissi"-jei). 12. A zenei alkotó elemek és arányuk. 13. Ajáték közönsége (társadalmi osztályok; nemek, stb.). 14. Ajáték előzményei, eredete, utódai. [...] Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről. Budapest, Í96Í. (Színházi tanulmányok, 5.) 59-64.