Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
SHAKESPEARE HAZÁJÁBAN - A 16. századi színjátéktípusok és a shakespeare-i életmű
366 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK a végletet, hogy tudniillik az Erzsébet-kori dráma kizárólag a korabeli angol egyetemek humanista műveltségére támaszkodik, s teljes mértékben Plautus és Seneca befolyása alatt szökken virágba, legtömörebben Lee fejti ki, mondván, hogy e dráma „eredete" „a klasszikus invenciójú szabályos tragédián és komédián" alapszik, amit az első angol komédia, a Ralph Roister Doister, illetve az első angol tragédia, a Gorboduc is igazol. Kénytelen ugyan tudomásul venni, hogy e példák nem soká hatottak, de a változást, a szerinte „precedens nélküli vonások" megjelenését az „angol nemzeti érzésvilág"-nak („to national sentiment") tulajdonítja. 8 A magyar Shakespeare-kiadás előszavában Kardos László a témák epikus formákból táplálkozó feldolgozásmódját hangsúlyozza, de, helyesen, a kor színpadára s az általa nyújtott dramaturgiai-szerkesztési lehetőségekre is felhívja a figyelmet. 9 Egy másik elmélet a cselekmény vezetése és a hangulat kettőssége miatt azzal az irányzattal hozza kapcsolatba Shakespeare műveinek egy részét, amely aló. századi európai tragikomédiát alakította ki. Rámutat azokra a szálakra, amelyek e műveket az olasz és francia kortársakhoz kötik, bár megjegyzi, hogy az angol drámaíró amazokénál lazább szerkezetet használ. 1" A III. Richárdról szóló tanulmányában Chambers időben messzebb nyúl vissza, mint a többi kutatók s ezt a drámát „a chronicle history szerves folyományának", azt viszont egyéb „középkori pszeudo-dramatikus metódusok új tárgyhoz való alkalmazásának" tartja. 1 1 A legutóbbi időben viszont éppen ezek az „egyéb" formák kerültek alapos vizsgálat alá és Wickham bőséges adatanyaggal bizonyította be, hogy a miracle play mellett (amely egyébként, ha erőtlenül is, de még aló. század utolsó harmadáig élt és egyik előadássorozatát Shakespeare is végignézhette), a történelmi pageant-ek, sőt az ezeket is megelőző, teátrális formákat kialakító, lovagi tornák gyakorlata hogyan hatott és élt tovább az Erzsébet-kori, shakespeare-i színpadi gyakorlatban. 1 2 A szimultán helyszínek tradíciója, a vallásos és világi történelem színes és változatos hangulatú, magas és alacsonyrendű szereplőket egyazon művészi egységben ábrázoló tradíciója áthagyományozódott a hivatásos együttesek és írókörük munkamódszerére; Shakespeare több kortársa, így például még Ben Jonson is írt pageant-forgatókönyvet. 1 3 Az időpontok egyébként is rendkívül közel esnek egymáshoz: 1575-ben tartják az utolsó miracle-play ciklust és 1576-ban nyílik meg az első „public theatre" Londonban. Mármost nemcsak az az érdekes, hogy a régebbi színjátéktípusok elevenen továbbélnek, hanem, hogy az a színjátéktípus, amely a legkonzekvensebben képviselte ezt a hagyományt, a chronicle history, Shakespeare első alkotói korszakának, tehát munkássága íve felfelé menő szakaszának túlnyomó műfaja
