Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
ZENE ÉS SZÍNJÁTÉK - Példának okáért: a János vitéz
338 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK ságot. Kiemelten méltatta Heltai Jenő fordítását, verseit és nem feledkezett meg Fedák tehetségének dicséretéről sem: „bámulatos temperamentumával és graciózus mozgásával egy látszólag epizódfigurát (Mitzy fogoly herczegnőt) elsőrangú alakká avatott." A lap kritikusa módot talált arra is, hogy a zenei vezetés színvonalát kiemelje: „Ajó betanításért és az ügyes vezényletért a színház ifjú karmesterét, Vincze Zsigmondot illeti a dicséret." Még ugyanabban a hónapban, május 31-én arról számolt be a lap, hogy a színház „családi ünnepen" köszöntötte Fedák Sárit, aki akkor ,játszott 150edszer az ifjú színház deszkáin". 1 3 Nem csoda, hogy Fedák hosszabb szabadságutazásra indult. Először két hetet töltött Abbáziában, majd hazalátogatott Beregszászra. Ezután következett nagy nyugat-európai körútja: „a hónap végén kimegyek Londonba [...] Svájczba és Tirolba [...]." így hát nem tartózkodott itthon, amikor a Magyar Színpad 1904. július 19-i számában bejelentette a Király Színház második évadjának tervezett első magyar újdonságát: János vitéz, operett három felvonásban. Petőfi költői elbeszéléséből írta Bakonyi Károly, zenéjét Heltai Jenő verseire szerzette Kacsoh Pongrácz." A hírt valószínűleg Beöthy László vitte meg Fedáknak, aki július 8-án „több heti tartózkodásra Londonba utazott". 1 4 Kacsoh ezalatt rendkívül nagy energiával látott neki a komponálásnak. Szemtanúk szerint még éjszaka is sokszor felkelt, hogy egy-egy részletet továbbírjon. A szerzőtárs, Heltai így emlékezett erre az alkotói folyamatra: „Amikor meghallottam az első három számot, amit az operetthez komponált: Kukorica Jancsi belépőjét, Iluska dalát és az »Egy rózsaszál szebben beszél«-t, akkor nyomban más szemmel néztem az operett jövőjét [...]. Kacsohnak azonban nem csak zenei érdemei vannak a János vitéz körül, hanem a szöveg tekintetében is. Hallatlan érzéke volt a népies iránt: számos új szövegszituációt teremtett, és új versekre inspirált. Sőt, ő maga is írt bele egy verset, mégpedig nem is népieset. [Sajnos, Heltai elfelejti közölni, hogy melyik szöveg lehetett ez. - Sz. Gy.] Es ő is kiásott néhány szép sort a magyar népköltészetből az operett számára. Ő találta meg egy gyűjteményben a később oly kedveltté vált dal szövegét: »A fuszulyka szára...«." Heltai arról is beszámolt, hogy Kacsoh az elkészült versekre szinte rögtönözve, azonnal megszólaltatta a soron következő rész muzsikáját. 1 5 Mivel ilyen méretű zenekari művet még sohasem írt, Kacsoh ezért hangszerelési problémáinál igénybe vette lapbéli fölöttese, a Koessler-tanítvány Hackl Lajos tanácsait is. A zongorakivonat tanúsága szerint a lázas munka végül Keszthelyen augusztus 20-án fejeződött be, ahol családjával Kacsoh a
