Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
ZENE ÉS SZÍNJÁTÉK - Példának okáért: a János vitéz
ZENE ÉS SZÍNJÁTÉK 339 nyári heteket töltötte. Az elkészült részek közben sem maradtak ismeretlenek. Koch Lajos forrásai szerint: „Zenéjének tulajdonképpeni premierje már a Király Színház előadása előtt megvolt azokban a társaságokban, ahová eljárt, magánestélyeken, vendéglők különszobájában, ötórai teákon, a Király Színház zongoratermében [...] és a New York kávéházban, amelynek pincéjében egy szál dróton lógó villanykörte alatt állott az a lehangolt, rozoga zongora, amelyen hallgatóságának, a színházi és irodalmi élet kitűnőségeinek a János vitézt eljátszotta [...] sőt a Tavaszmező-utcai gimnáziumban kedvenc diákénekkarának is elzongorázta Kacsoh egyik szeptemberi vasárnap délelőtt a János vitéz zongorakivonatát az énekkarórán." 1 6 A beszámoló egyik forrása nyilván a Magyar Színpadnak a bemutató napján megjelent száma volt. Ezt írták: „minekünk eszünkbejutnak majd azok a csendes tavaszi esték, mikor a New York kávéház egy külön termében körülültük a zongorát és szinte visszafojtott lélegzettel hallgattuk a János vitéz legelőször bemutatott melódiáit. A zongoránál egy magyar, szikár úriember ült [...]." 1 7 Kacsoh megterhelését valószínűleg csak fokozta, hogy egyidejűleg kellett nyomdába-adásra előkészítenie nagyszabású zeneelméleti tanulmányát, Prolegomena a zene positiv aesthetikájához címen, amely azután szeptember elsejétől, heti folytatásokban, négy részben jelent meg. 1 8 A Király Színház második évadja szeptember 3-án egy régi, de nálunk még nem játszott Offenbach-operett - A szép mosónő (fordította Hevesi Sándor) színpadra vitelével kezdődött. Az október hónapot további sikertelen bemutatókjellemezték (A törvénytelen apa, Robin Hood). Megerőltető nyári utazásait követően Fedák még egyszer Beregszászra látogatott, majd végül 1904. szeptember 14-én érkezett vissza Pestre, hogy megkezdje színházi évadját. Az az előzetes hír viszont, amely egy újdonság, a János vitéz bemutatójáról tudósított („Karácsony előtt mutatják be"), már három nappal előbb, szeptember 11-én megjelent. Ez mindenesetre arra vall, hogy Beöthy [Londonban?] már tisztázta Fedákkal a darabbal kapcsolatos elképzeléseket. Csak október legvégén [!] kezdődhettek meg az érdemleges próbák és a majdani bemutató közönségét aligha lephette meg kedvencük különleges „megjelenése", hiszen a Magyar Színpadban már november 3-án az alábbi előzetes híradás jelent meg: „A czimszerepben Fedák Sári jut egy egészen újfajta szerephez: a kitűnő primadonna mint magyar parasztlegény, majd mint mesebeli huszár fogja közönségét meghódítani." - „Kis színes" volt a Magyar Színpad november 10-i számában arról a kedves epizódról - ezt később Bakonyi Károly is megerősítette -, hogy a Nemzeti Színház nagy művésze, Újházi Ede, a „Mester", minden