Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

ZENE ÉS SZÍNJÁTÉK - Példának okáért: a János vitéz

ZENE ÉS SZÍNJÁTÉK 339 nyári heteket töltötte. Az elkészült részek közben sem maradtak ismeretle­nek. Koch Lajos forrásai szerint: „Zenéjének tulajdonképpeni premierje már a Király Színház előadása előtt megvolt azokban a társaságokban, ahová eljárt, magánestélyeken, vendéglők különszobájában, ötórai teákon, a Király Színház zongoratermében [...] és a New York kávéházban, amelynek pincéjében egy szál dróton lógó villanykörte alatt állott az a lehangolt, rozoga zongora, ame­lyen hallgatóságának, a színházi és irodalmi élet kitűnőségeinek a János vitézt eljátszotta [...] sőt a Tavaszmező-utcai gimnáziumban kedvenc diákénekka­rának is elzongorázta Kacsoh egyik szeptemberi vasárnap délelőtt a János vitéz zongorakivonatát az énekkarórán." 1 6 A beszámoló egyik forrása nyilván a Magyar Színpadnak a bemutató napján megjelent száma volt. Ezt írták: „minekünk eszünkbejutnak majd azok a csen­des tavaszi esték, mikor a New York kávéház egy külön termében körülültük a zongorát és szinte visszafojtott lélegzettel hallgattuk a János vitéz legelőször bemutatott melódiáit. A zongoránál egy magyar, szikár úriember ült [...]." 1 7 Kacsoh megterhelését valószínűleg csak fokozta, hogy egyidejűleg kel­lett nyomdába-adásra előkészítenie nagyszabású zeneelméleti tanulmányát, Prolegomena a zene positiv aesthetikájához címen, amely azután szeptember else­jétől, heti folytatásokban, négy részben jelent meg. 1 8 A Király Színház második évadja szeptember 3-án egy régi, de nálunk még nem játszott Offenbach-operett - A szép mosónő (fordította Hevesi Sándor) ­színpadra vitelével kezdődött. Az október hónapot további sikertelen bemuta­tókjellemezték (A törvénytelen apa, Robin Hood). Megerőltető nyári utazásait követően Fedák még egyszer Beregszászra láto­gatott, majd végül 1904. szeptember 14-én érkezett vissza Pestre, hogy meg­kezdje színházi évadját. Az az előzetes hír viszont, amely egy újdonság, a János vitéz bemutatójáról tudósított („Karácsony előtt mutatják be"), már három nap­pal előbb, szeptember 11-én megjelent. Ez mindenesetre arra vall, hogy Beö­thy [Londonban?] már tisztázta Fedákkal a darabbal kapcsolatos elképzeléseket. Csak október legvégén [!] kezdődhettek meg az érdemleges próbák és a majdani bemutató közönségét aligha lephette meg kedvencük különleges „megjelené­se", hiszen a Magyar Színpadban már november 3-án az alábbi előzetes híradás jelent meg: „A czimszerepben Fedák Sári jut egy egészen újfajta szerephez: a kitűnő primadonna mint magyar parasztlegény, majd mint mesebeli huszár fogja közönségét meghódítani." - „Kis színes" volt a Magyar Színpad november 10-i számában arról a kedves epizódról - ezt később Bakonyi Károly is megerősítet­te -, hogy a Nemzeti Színház nagy művésze, Újházi Ede, a „Mester", minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom