Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 1945 UTÁN - Állami Déryné Színház, 1951-1975

308 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK is ember; Csizmarek Mátyás Érdekházasság, Apja lánya, Bújócska, A borjú, Baróti Géza-Eisemann Mihály Bástyasétány 11 , Innocent Vincze Ernő-Horváth Jenő Tavaszi keringő, Kállai István Majd a papa, Tabi László-Kemény Egon Valahol Délen, Szigligeti Ede-Vincze Ottó Párizsi vendég egyenként 150-200 előadásban. - Nagyobb feladatot jelentett azonban a színháznak, amikor saját kezdeményezéséből mutatott be, hozott létre zenés vígjátékokat. Már 1955-ben vállalkoztak egy népszerű téma feldolgoztatására, bemutatására: Baróti GézaVaszy Viktor Dankó Pistája tőlük elindulva az egész országot bejárta, hogy azután 1969-1970-ben felújítva visszakerüljön hozzájuk. Szintén végigszaladt az országon a Victorien Sardou-Polgár Tibor-féle Szókimondó asszonyság; Nadányi Zoltán-Tamássy Zdenkó Szigligeti ribilliója 1958-ban még Füst Milánt is meghatotta, írván: „Megvallom: én csak alig-alig járok színházba, mert rendesen nem érzem ott jól magam. S íme, csodák csodája, a Faluszínháznak ezen az előadásán olyan remekül éreztem magam, hogy szinte el is csodálkoztam ezen s próbáltam a végére járni, vajon mért is van ez? A darabot, mintha szél fújta volna ide, olyan könnyű, leheletnyi, alig valami és mégis, no lám, mennyire tetszik nekem [...]. De még mást is gondoltam itt s mármost az előadásról. Hogy ez volt talán az én szívem számára a legigazibb opera, melyet életemben hallottam [...]. Az ének itt oly természetesen következik - mikor itt énekelnek, akkor az ember azt mondja -: rendben van, itt énekelni kell. Ezért mondom én ma már, és olyannyi tapasztalataim után, hogy számomra ilyesmi a legigazibb opera. Mert ebben semminemű mesterkéltség nincs, sem erőszakosság. S részben ezért is voltam én ott olyan nagyon szívesen. De másért is. Ez a kis együttes magával ragadott engem. Ez az egész népség ott a színpadon. Kitűnő, lelkes kis csoport [...]. Mert egy hamis hang se hallatszott itt sehol [...]. Még egyszer egyszóval: édes kis társaság ez. Olyan frissek és üdítők, mint a tavaszi szél." - Aztán következett a nagyobb sikerek között a Fényes Szabolcs zenéjével gazdagítottál szerelem nem válóok (később Csacsifogat címen járta az országot s jutott el külföldre is); vagy az Akli Miklós legendás történeteire alapozott A császár álarcában című daljátékocska Szinetár György szövegkönyvére és Vincze Ottó zenéjével; s az utóbbi években az aktuális, csipkedő, ironikus hangvételű zenés bohózatok egész sora: André Láng-Pongrácz Zsuzsa A pénzvadász, Dávid Rózsa-Stark Tibor Könnyű a nőknek, Bárány Tamás-Payer András Nem születtem grófnak. Bárány Tamás-Láng István Napkeleti királykisasszony, Bedő István-Tamássy Zdenkó Hotel Szerelem, Dávid Rózsa-Dénes Margit Albérlő a fürdőkádban, vagy a legfrissebbek közül Gáspár Margit-Majláth Júlia Kilépek a történelemből című zenés játéka.