Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A NEMZETI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL - Az elmaradt találkozás

226 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK el a kapcsolatot, ő újította föl a világháborús évek után, majd 1928-tól ismét a levelezést. A dátumsorból az is kitűnik, hogy két időszakban vált levelezésük intenzívvé: rögtön az elején, 1908 és 1912 között; illetve a végén, 1931 második felében. A két korszak leveleinek hangvétele különbözik: az európai politikai helyzet változásai érezhetően sötét árnyakat borítanak a korábbi derűs, vagy annak vélt állapotokra. Bizonyos motívumok azonban mindvégig felbukkannak, s ezek között is legerősebben a személyes találkozás igénye, szükségessége, lehetősége, akadályai. 1908 februárja és augusztusa között Craig hat levelében is kívánja, javasolja, szinte erőszakolja kettejük találkozását. Hol csak egyszerű beszélgetésre invitálná Hevesit, hol díszlet- és mozgástervezést ajánl fel, hol az újfajta színpadtervezést tanítaná meg neki, hol egy „összeurópai Thália Társaság" szervezésére agitálja, illetve vezetőjéül jelöli. Egy elveszett levelében „Hevesi különszámot" javasol a The Maskban; többszöri moszkvai útjával kapcsolatban tervezi és ígéri, hogy útba ejti Budapestet; addigi tapasztalatai alapján arra próbálja rávenni Hevesit, hogy más hasonló színházi emberekkel együtt hagyja ott színházát, csatlakozzék hozzá Firenzében, és dolgozzák ki az új színházművészet terveit. Közös rendezést vállalna vele, de évente legalább kétszer össze kellene jönniük. Hevesi viszont, nem is egyszer, kiállítást szeretne rendezni-rendeztetni Craig műveiből Pesten és azt reméli, hogy ez alkalommal Craig végre Magyarországra látogathatna, ő meg cikkekkel, előadásokkal igyekeznék még csillogóbbá tenni a nagy angol színházművész Pesten amúgy is meglévő hírnevét. Mindezekből annyi valósul meg, hogy a Magyar Iparművészet című folyóirat 1914-es első száma, amely a modern színház- és szcenikaművészeti irányzatokkal foglalkozik, leközli Craig jó néhány, nemrégen publikált tervét. Hevesinek nyilvánvaló módon ott kellene lennie Londonban Craig ünneplésekor, 1911 nyarán. Ő azonban nem tud elmenni, csak egy nagyon szép köszöntő-méltató levelet ír - igaz, hogy Craig következő legfrissebb könyvének bevezetése lesz belőle. Végre, 1912-ben, minden jel arra mutat, hogy Párizsban összetalálkozhatnak. Hevesi meg is érkezik a jelzett időpontban, de nem találja ott, és majd tíz napon át hiába is várja Craiget, aki ezalatt - életének ritka eseményeként - három hetet a feleségével tölt Svájcban. Hevesi kénytelen hazautazni. Craig legközelebbi fennmaradt levele Londonból érkezik, újabb baráti hívogatása pedig valamikor 1913 elejéről, ismét Firenzéből. Azután: a világháború. Mindegyikük veszteséget szenved: Hevesi megbetegszik. Craig művészi bázisát, a firenzei Arena Goldonit az olasz katonaság rekvirálja és dúlja fel, könyvtárát szétdobálják, híres színpadmakettjeit összetörik.