Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON - - Látványosság százhetvenhárom előadásban

134 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK gyárigazgatóvá emelkedett fia" feleségül veszi Deér Jenő unokáját, s a Borz ivadék is ugyanebből a családból nősül. Az első ötven előadás nézőterét a budapesti közönség töltötte meg. Az ezredéves kiállítás megnyitása után pedig már özönlött a vidék is: „Egész falvak népe jön be a jegyző, tanító, bíró vezetése alatt" - írja Verő György/I Népszínház Budapest színi életében 1875-1925 című, 1925-ben megjelent könyvében. A tanév kezdetével az ifjúságot is bevonják a látogatók körébe. Nyilvánvaló, hogy a Népszínházat elsősorban nem az ország vezető rétege, a nemesurak és az arisztokrácia látogatták, hanem a polgárság és a széles értelemben vett, „fizetőképes" nép. A látvány és a zene is vonzotta a tömegeket. Ami az előbbit illeti, főként a nyíltszíni változások arathattak sikert, amikor például a tatárjárás utáni „újjászületés" során a bozót kivirágzik, a kunyhók szökőkúttá, virágos kővázákká válnak, az elhagyott nádas helyén búzatenger hullámzik, a várkastély romjai újjáépülnek - mindez a nyílt színen. A mohácsi vész hírét vevő pécsi diákok szeme előtt élőképben elevenedik meg Buda 1686. évi visszavétele. A záró apoteózis színhelyeként „a történelmi csarnok udvara az ezredéves kiállítás területén" jelent meg, hogy ott vonuljon el a Hungária alakja előtt hódoló menet. Mint a rendezőpéldány rögzíti: ,/í szorosan vett Magyarország czímerét viselő női alak fején a szentkorona ragyog villannyal világított drágaköveivel" [!]. A látványosságokhoz - melyeket a kiváló színházi „gépész", Gátló György szervezett meg - Verő György tíztételes színpadi muzsikája járult: az igricénektől a Mária-dalon, a Hunyadiakat dicsérő s a törököket gúnyoló dalokon, a Czinka Panna vezetésével elhangzó kuruc toborzón át a családi békülés duettjéig, majd az apoteózist kísérő Ezerév-ünnepi indulóig. Sajátos összművészeti alkotás volt ez. Lényegében egyetlen színpadi álmodó és alkotó, Verő György műve. * * * A produkciónak vidéki utóélete is volt. A legkorábbi adat a nem sokkal azelőtt megnyílt Pécsi Nemzeti Színházból származik. Eszerint május 2-án, tehát alig két héttel a pesti bemutató után játszották volna a darabot. A híradás kétes értékű. Valószínűleg csak előzetes ígéretről volt szó, amelyet aztán nem tudtak teljesíteni. A szöveg tizenkét képet jelez - ennyit Pesten sem mutattak be. A helyi lapokban pedig nem szerepel recenzió az előadásról, ami annak megvalósulása esetén szinte lehetetlen lett volna. Színlapokkal igazolható viszont, hogy 1896. szeptember 26. és 30. között Debrecenben sorozatban játszották. Komjáthy Já-