Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből
Nem ay István: Az Egyetemi Színpad történetéből társnője mögött. Mindkét előadásból kiemelkedett Fodor sokszínű, nagyon emberi Heraklésze és Benkő Éva szolgálólánya szép szövegmondásával. Kitűnő volt a kórus beállítása. Alig néhány színész megfelelő elhelyezése és megszólaltatása nagyobb illúziót keltett, mint egy [...] kórus. Hiányoljuk azonban a zenei aláfestést." 1 4 A későbbi Universitas Együttes alapemberei közül már főszerepet kapott Sólyom Katalin, Fodor Tamás, Kelemen József; első szerepét játszotta Kristóf Tibor, Jordán Tamás. A közreműködők között felfedezhetjük Meiszner Mártit, az együttes később nélkülözhetetlen munkatársát, súgóját és Mezey Katalin költőt. Mindeközben a film szerelmesei is készülődtek valamire. A filmklubok törzsközönsége nem elégedett meg azzal, ahogy a vetítések zajlottak. Heterogénnek tartották a programot, mivel esetleges volt, hogy a filmintézet milyen alkotásokat bocsát a rendelkezésükre. Saját kezükbe akarták venni a filmklubok szervezését, irányítását. Ehhez szervezeti forma kellett. Ahhoz, hogy ezt megtalálják, más tényező is közrejátszott. Az amatőr filmezésnek a háború előtti időkre nyúlnak vissza a gyökerei, de az 1950-es években ezt a kedvtelést és önkifejezési formát háttérbe szorították. Az 1960-as évek elejére viszont más amatőr művészeti ágazatok fejlődésével és kiteljesedésével együtt az amatőr filmezés is új lendületet kapott. Oly sokan kezdtek filmezni, hogy 1961-ben már az első országos amatőrfilm fesztivált is megrendezhették. A filmesek többnyire klubokba szerveződtek, mert ez a forma némi anyagi és technikai hátteret biztosított munkájukhoz. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is voltak néhányan, akiket érdekelt a filmezés. Közülük három bölcsész - Perényi Endre (az első titkár), Ráday Mihály és B. Révész László - 1961 őszén alakította meg a tizenöt főt számláló Amatőr Filmklubot, amely nem sokkal később a filmklubvetítések irányítását is vállalta. Klubalapítási elhatározásukhoz az adta a végső lökést, hogy - B. Révész elmondása szerint - az Egyetemi Színpad titkárságán, Petur István szobájának páncélszekrényében felfedeztek egy fix optikás Admira 2x8 milliméteres felvevőt s a hozzá való vetítőt. Senki nem emlékezett arra, hogyan került oda, de látszott, hogy azt megelőzően senki nem használta. Tehát apparátusuk már volt, egyéb berendezésre, helyiségre viszont még sokáig várniuk kellett. Ez utóbbi nem akadályozta meg a vállalkozó kedvű filmezni akarókat, hogy belevágjanak a munkába. Autodidaktaként kezdtek működni, igaz, mindhármójuknak komoly és sikeres fotós múlt állt a hátuk mögött. 277"
