Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében Az Ifjúsági Színház arculatát nem sikerült a kultúrpolitika képviselőinek elégedettségére formálni. Céljának, miszerint a szocialista romantika kiemelkedő színháza legyen, s az ifjúságot színdarabjain keresztül kommunista erkölcsre nevelje, csak lassan, bizonytalanul tudott megfelelni. A hivatalos álláspont szerint sem músorpolitikáját, sem előadásainak stílusát nem hatotta át eléggé a „harcos szellem", az ifjúság különféle szervezeteivel való kapcsolata pedig gyengének bizonyult. Mindezen jelek arra mutattak, hogy „a színházvezetés még ma is a múlt szoc.dem. [sic!] mentalitásban él". Az évad előadásainak befejezését követően itt is átszervezésre kellett számítani. Az Ifjúsági Színház 1949-1950-ben négy darabbal szolgált közönségének: Gyárfás Miklós-Örkény István Zichy palota, Rosal-Tazsibajev Dzsomárt szőnyege, Szimonov Legény a talpán, Sólyom László György Értünk harcoltak. A jóváhagyott műsortervben még szerepelt a magyar irodalom színre vihető klasszikusainak, Mikszáthnak és Csokonainak egy-egy munkája is. A Noszty fiút azonban a Nemzetivel egy időben játszották volna, valószínűleg ezért maradt ki a tényleges programból. A méla Tempefői bemutatását a jóváhagyott tervben is csak esetlegesen említették. 27 1 A Szimonov-darab egy Panov- és egy Nahucrisvili-művet szorított ki az Ifjúsági színpadáról. A Fábri Zoltán vezetése alatt működő Úttörő Színház a profiljának megfelelő műsort kínált. Ezt igazolja, hogy a jóváhagyott műsorterv és a ténylegesen játszott darabok szerzői - igaz, a művek nem - teljesen megegyeztek: Princev, Harriet Beecher-Stowe, Fehér Klára. A jóváhagyott tervben még Zelk Zoltán fános wYéz-feldolgozása és egy szovjet mesejáték is szerepelt, ennek premierjére azonban nem került sor. Bod László társulatát, a Bábszínház művészgárdáját „lelkesnek" találták, de hiányzott belőlük a megfelelő mélységű politikusság, és a szakmai felkészültségükben is akadtak hiányosságok. A Vidám Színházzal sem volt elégedett a minisztérium. Békés István vezetése alatt olyan „pártos" szatirikus színházat akartak szervezni, amely a művészet meggyőző erejével, éles szókimondással, az inkriminált személyek nevetséges beállításával neveli a közönséget. A színház ezzel szemben inkább a szórakoztató, zenés, apolitikus bohózatokkal hatott a publikumra. Mivel profilját nem tudta megfelelően kialakítani, az 1951-es átszervezés következtében itt is végleg legördült a függöny. Helyére Vidám Színpad néven a Kamara Varieté kiegészített társulata költözött. Az államosított Fővárosi Operettszínházban bemutatott első színdarabot, Strauss-Majorossy Bécsi diákok (1949. szeptember 16.) című romantikus 97
