Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében operettjét Marton Endre rendezte. A pártkritika szerint a mű a forradalmi, romantikus nagyoperettet próbálta megvalósítani, de „ez a kísérlete a polgári operett hagyományainak tett engedmények miatt nem sikerült". 27 2 A következő bemutató, a Montmartre-i ibolya sem esett sokkal kedvezőbb elbírálás alá. Kálmán Imre művét Ajtay rendezésében a romantikus operett gyengén sikerült aktualizálásának tekintették. Ekkor már a színházat, az operett műfaját és az igazgatót, Gáspár Margitot is élesen támadták. A Fővárosi Operettszínház a fennmaradásáért küzdött. 27 3 Gáspár Margit a műfajt érő vádakra (selejtes, ócska) klasszikussal - Jacques Offenbachhai válaszolt. A Gerolsteini nagyhercegnő premierjét 1950. január 13-án tartották. A Marton Endre rendezte háromfelvonásos nagyoperett szakmai körökben nem aratott osztatlan sikert; az elégedetlenség hullámai elérték Rákosi titkárságát is. Gáspár Margit elkeseredését és elszántságát mutatta, hogy a darab, a színház, a műfaj - és nem utolsósorban a maga - védelmében egyenesen a pártfőtitkárhoz fordult tanácsért. Levelében arra kérte Rákosit, hogy nézze meg az előadást, mert a szakmai bemutatón, a második felvonás közben a színházi élet néhány képviselője felháborodottan hangoztatta, hogy a mű „maga az ellenforradalom, botrányos és feltétlenül be kell tiltani". 27 4 Ezt többek között azzal indokolták, hogy amikor a darab hősét, Peter Milon közkatonát bíróság elé állították, azt kiáltotta: „Én nem védekezem, én vádolok!" Ez véleményük szerint Rákosi szavainak felidézése, melyet perének bírósági tárgyalásán mondott, s ennek egy operett keretében történő felidézése megengedhetetlen. Gáspárt - elmondása szerint - megviselte a darab bemutatóján történt incidens, s nem tudta, hogy szakmai szempontból személye megfelelő-e, és a kollégáknak egyszerűen nincs humorérzékük; vagy munkáját - jó szándéka ellenére - elégtelenül végzi. Egyszerűen szerette volna, ha Rákosi választ ad kérdésére: kinek van igaza az ügyben? A színdarabot a Gáspár irányítása alatt működő dramaturgiai munkaközösség aktualizálta. Az átírok tollai Gerolsteint marshallizált nyugati állammá változtatták, amelyet bábkormánya kiszolgáltatott az amerikai „imperialistáknak". Gerolsteint a tengerentúlról rákényszerített Bratschildkölcsön és a kolibri-paktum nyomorba sodorja, végül a nép elűzi Bratschild urat, a terv vezérigazgatóját. Gáspár elmondása szerint a darab a rendes bemutatón sikert aratott. A többségében üzemi bérlettel rendelkező közönség végignevette az előadást. A jelen lévő kultúrvezetők közül is többen igen hasznosnak találták a 98
