Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Gajdó Tamás: Jelentős korszakok - emlékezetes pillanatok. A magyar színházművészet fontosabb törekvései az 1970-es évektől 1989-ig

Gajció Tamás: Jelentős korszakok - emlékezetes pillanatok szerző kapott lehetőséget: Spiró György, Moldova György, Sárospataky István. Vámos - szakítva a második világháború utáni Nemzeti Színház hagyományaival - kifejezetten szórakoztató műveket is bemutatott. Molnár Ferenc Olympiáját (1982) a Hevesi Sándor téren, Loleh Bellon A csütörtöki hölgyek (1983) című művét a Várszínházban játszotta az együttes. Az első évadot követően Vámos továbbra is előszeretettel tűzött a Nemzeti műsorára klasszikus darabokat (Dürrenmatt: Fizikusok, 1984; Hugo: A királyasszony lovagja, 1985; Moliére: Tartuffe, 1984, Tudós nők, 1987; Machiavelli: Mandragóra, 1989) és elfeledett magyar drámatörténeti értékeket (Babits Mihály: Laodameia, 1983; Bornemisza Péter: Magyar Electra, 1984; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, 1986; Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné szerelme, 1987). A színház vezetése Shakespeare műveit (Romeo és Júlia, 1983; A velencei kalmár, II. Richárd, TV. Henrik, V. Henrik, 1986) ismét a repertoár szerves részévé kívánta tenni, csakúgy, mint a nagy nemzeti drámákat. Vámos László megrendezte a Tragédiái (1983) és a Bánk báni (1987), felújították a Mózesi (1986), újra játszotta a színház Tamási Áront (Énekes madár, 1987) és Németh Lászlót (Galilei, 1987). Edward Albee, Arthur Miller és Tennessee Williams kipróbált sikerei mellett a kortárs magyar szerzők - Hubay Miklós, Nagy András, Páskándi Géza, Sütő András, Vészi Endre - újdonságai is színre kerültek. A Nemzeti Színház vezetősége 1985-ben a szabadtéri előadásokon elsöprő sikert aratott magyar rockoperát, Szörényi Levente és Bródy János István, a király című művét is műsorára tűzte. Az előadást Kerényi Imre rendezte, aki már a Népszínházban kitűnőre vizsgázott a Csíksomlyói passió (Várszínház, 1981) színrevitelével. Az István, a király zenedramaturgiája jól hozzásimult Kerényi határozott színészvezetéséhez és az érdekes játékelemekkel átszőtt látványos rendezéséhez. Mindkét előadással iskolát teremtett a magyar színpadon: Szörényi Levente archaikus zenéje, Nóvák Ferenc koreográfiái, a magyar néptánckultúrából átemelt stilizált mozgások, a visszafogott színészi játékstílus több előadásban is megjelent, s egészen az 1990-es évek közepéig meghatározta a Nemzeti Színház zenés produkcióit. A hagyomány ápolásában Nóvák Ferenc és a Honvéd Együttes is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Vámos nagy tervekkel látott hozzá a társulat megújításához, s büszkén emlegette, hogy képes volt a Romeo és Júliái hármas szereposztásban kihozni. Az előadásszámok növelése viszont a színvonal csökkenésével járt. A társulat végleg felbomlott: a fiatalok - Bubik István, Götz Anna, Kalocsay 331