Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében gatásuk alkalmával - az igazgató betegsége miatti távollétében - társulati és műsorpolitikai kérdésekben rendelkeztek. (A látogatások nem maradtak hatás nélkül. 1952 szeptemberében Kende István a Színházi Főosztály beszámolójában külön kiemelte az augusztusban megrendezett szegedi társulati ülést, mint a „legkonstruktívabb" élénk társulati eszmecsere helyszínét, ahol huszonöt hozzászólás hangzott el a színház munkájának megvitatásakor.

14

4) Miskolcon a színház és a megyei pártbizottság közötti vitás kérdésekben foglaltak állást, és felülvizsgálták a közönségszervezést. Szolnokon és Debrecenben a Bánk bán előadásokat „segítették", amikor fővárosi rendezők és dramaturgok utazását szervezték meg, akik bírálatokkal és tanácsokkal látták el a művészeket. Győri látogatásuk Háy Gyula Az élet hídja című darabja „színvonalának javítását" célozta.

14

5 (Ennek az előadásnak a sikerére célszerű volt fokozottabb figyelmet fordítani, mert szerzője e művéért kapott Kossuth-díjat.

14

6) A vidékre történő kiszállások a kultúrpolitikai szempontok érvényesítésének és a hatalom „(át)nevelő" szándékának fontos aktusai voltak. A kecskeméti Katona József Színház igazgatója 1949 decemberében, a Színházi Főosztálynak adresszált levelében őszinte igyekezettel próbálta bizonyítani a színház tevékenységének politikai-szakmai korrektségét: „Általában munkánkat ma már azzal az éberséggel végezzük, ahogy a Minisztérium [sic!] azt tőlünk elvárja és mintha állandóan jelen lenne Közületek [sic!] valaki."

14

7 A Főosztály előadóinak vidéki kiszállásaival a művészi élet ellenőrzését nem művészekre, hanem - jobb esetben művészetkedvelő - hivatalnokokra bízták. A szakemberekkel történő szervezett művészi ellenőrzés a Színházés Filmművészeti Szövetség hatáskörébe tartozott. Ennek megvalósítására azonban még 1951 tavaszán sem volt példa.

14

8 A színházak a Főosztálynak számoltak el havi költségvetésükkel. Itt hagyták jóvá a színházban alkalmazni kívánt munkaerőket, a színészek áthelyezését, elbocsátását, a színházban rendezendő ünnepségek programjait, a munkatársak szabadságolását, katonasághoz való behívását, a bérek, a premizálások, a tiszteletdíjak kifizetését. A próbaidő letelte utáni állandósítást vagy az üzemorvos alkalmazását is a Színházi Főosztály engedélyezte. A színházi költségvetés terhére történő különleges kiadások fedezetére is itt adhattak engedélyt. A színház munkatársainak, a vendégművészeknek fizetendő tiszteletdíjak előzetes engedély nélküli folyósítását a színigazgatók anyagi felelősségre vonása követte. A színházaknak a társulati ülések tárgysorozatáról is be kellett számolniuk; a jegyzőkönyveket be kellett küldeniük a Főosztályra. 72