Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében A hivatal prioritásának deklarálását célozta az 1949. szeptember 28-án kelt feljegyzés; ebben figyelmeztették a budapesti állami színigazgatókat, hogy anyagilag és erkölcsileg egyaránt felelősség terheli őket, ha olyan személyeket alkalmaznak, akiknek munkába állításához előzetesen nem járult hozzá a minisztérium. 14 9 Fennmaradt a Belvárosi Színház pár nappal később írt válasza, amelyben a vezetőség közölte, hogy a feltételezett „vádakat" nem tekinti magára vonatkozónak: „Természetesnek tartjuk s egyben kötelezőleg kijelentjük, hogy a Minisztérium [sic!] előzetes megkeresése nélkül embereket nem alkalmazunk. Tudomásul vesszük, hogy úgy anyagilag, mint erkölcsileg - ezen ténykedésünkért - felelősek vagyunk." 15 0 A Fővárosi Operettszínház gazdasági és művészeti igazgatója 1949 októberében azzal a kéréssel fordult a Művészeti Főosztályhoz, hogy az akkor még főiskolai hallgatóként szereplő Hadics Lászlónak - aki Honthy Hannával a Strauss zenéjéből összeállított Bécsi diákok egyik főszerepét játszotta - segíthessen nehéz helyzetében. A rossz anyagi körülmények között élő Hadicsnak a színház télikabátot akart vásárolni, hogy megóvja a művészt a meghűléstől, illetve annak a színházat is érintő következményeitől. A hivatalból számos segélykérést elutasító Molnár József, a Főosztály előadója engedélyezte a nyolcszáz forintos kérést. 15 1 Ugyancsak a Bécsi diákok kapcsán kérte Gáspár Margit főigazgató és Dobó Béla gazdasági igazgató a miniszter engedélyét a megbetegedések miatt szükséges beugrásokért adandó jutalom kifizetésére 1949. október 10-én. A miniszter engedélyezte a kért összegek kiutalását Rajnay Ellinek, Mindszenthy Magdának, Péter Zoltánnak és Csáki Irénnek. 15 2 A színházakban történt lopási ügyeket is jelezni kellett a Főosztálynak. A vizsgálatot a Népművelési Minisztérium Ellenőrzési Osztálya is segítette. 1949 szeptemberében az Ifjúsági Színház kelléktárából negyvennégy darab jelmezt és kelléket tulajdonítottak el. A színház vezetősége a rendőrségen azonnal feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, egyúttal Pados István, a színház üzemigazgatója a Színházi Főosztálynak is beszámolt az esetről. A tolvajt hamarosan elfogták. 15 3 A Főosztályra érkezett levelek közül sokat közvetlenül a népművelési miniszternek címeztek segélykérés tárgyában. Özvegy Tolnay Andorné 1949 szeptemberében azzal a kéréssel fordult Révai Józsefhez, hogy financiális gondjai miatt támogassa őt és két hadiárva gyermekét. Az anyagot továbbküldték kivizsgálás céljából. Miután megállapították, hogy a kérelmező férje „turulista" színigazgató volt, majd a frontszínház igazgatójaként halt hősi 73
