Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében az Operettszínház munkaközösségeként jelent meg. „A vezetőség úgy vélte, hogy ez a komoly cégér bizonyos védelmet jelent. [...] ad analogiam: kisipari termelőszövetkezet [...]: vagyis írók, zenészek, műszaki munkások termelőszövetkezete ! "

9

8 A színművészeti főiskolán önálló munkacsoportot szerveztek a politikai operett megteremtésére. A honvédműsorok kialakításában a Filmgyártó Vállalat dramaturgiája nyújtott segítséget. A honvédség színházának dramaturgiai munkacsoportját a honvédségi műsorok összeállítására szervezték meg. Kezdetben a meglévő magyar színdarabokat dolgozták át (János vitéz, Háry János) és szovjet katonadarabokat.

9

9 A művészeti együttműködés érdekében a hasonló műfajú színházaknak önkéntes munkaközösséget kellett létesíteniük. így az Operaház és stúdiója munkaközösséget szervezett a Fővárosi Operettszínházzal, a Nemzeti Színház és kamaraszínháza, a Belvárosi és a Madách Színházzal, az Ifjúsági Színház az Úttörővel és a Bábszínházzal. A színházi munkaközösségek feladata a közös dramaturgiák felállítása volt. A Nemzeti Színház dramaturgiája a Madách és a Belvárosi Színházaknak is rendelkezésére állt, számukra is gondoskodott profiljuknak és társulatuknak megfelelő, nagyrészt az írókkal való szoros együttműködésben létrejövő darabokról. A dramaturgia által felajánlott darabról azonban minden igazgató maga döntött. A színházi munkaközösségek a szereposztásban történő kisegítést, valamint a technikai segítségnyújtást is szolgálták. A dramaturgiai munkát összesen négy csoport végezte: a prózai színházak tehát a Nemzeti Színház dramaturgiájára, a zenei csoport az Opera dramaturgiájára támaszkodott, az ifjúsági darabokat játszó Bábszínháznak és Ifjúsági Színháznak az Úttörő Színház dramaturgiája mutatta a helyes irányt. A Nemzeti dramaturgiája éveken keresztül lektorálta a „haladó hagyományok" alkotásait, vagyis az új szocialista színdarabokat. Egy 1954-es visszatekintés szerint azonban - több év alatt - nem akadt egy sem a lektorált művek közül, amelyről „határozottan, keményen kiállva" azt mondták volna a dramaturgok, hogy „ezt pedig be kell mutatni".

10

0 Az Állami Operaház dramaturgiai bizottságának öt rendes tagját a népművelési miniszter nevezte ki.

10

1 A testület 1950. szeptember 13-án kezdte meg munkáját; tagjai: Nádasdy Kálmán, Szabolcsi Bence, Kenessey Jenő, Bálint Lajos és Szinetár György. A bizottság minden héten ülést tartott, s ezeknek jegyzőkönyveit összegyűjtve, havonta kellett beküldeniük a minisztériumba és az Opera igazgatóságához.

10

2 64