Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Lenkei Júlia: Volt egyszer egy táncnevelési szak
Lenkei Júlia: Volt egyszer egy táncnevelési szak ben, néptánccsoportok vezetésére, szabadtéri előadások táncterveinek készítésére és betanítására" jogosít, a hároméves gyakorlattal és egy megfelelő továbbképző tanfolyam elvégzésével elnyerhető mesterdiploma pedig „üzemi táncfelelősi állásra [...], tánc-szakfelügyelői állás elnyerésére, élcsoport vezetésre, pedagógusképző főiskolákon tánctanári állásra, a tudományos munkába való bekapcsolódásra, esetleg függetlenítetten. A mestervizsgára képesítő továbbképző tanfolyamot a Táncszövetség, ill. a felállítandó Táncművészeti Főiskola fogja megrendezni."^ Voltak tehát, akik ekkor, 1949 elején még arra számíthattak, hogy valamiféle tánc szakos testnevelési főiskolai diplomát kapnak. Az 1949. február 18-án rendezett tanári értekezleten, ahol Szentpál Olga is jelen volt, a szakképzés csoportbeosztását tárgyalták. Eszerint a tánc heti hat órát, az üzemi testnevelés heti három órát kapott. „Két szakoktatói, egy oktatói oklevelet szerezhet a hallgató. Többre is megvan a lehetőség mondja a jegyzőkönyv -, de pedagógiai szempontból nem kívánatos az erők szétforgácsolása. A harmadik évfolyamban változatlan az egyes sportágakban a szakképzés. Az üzemi testnevelést választók felvehetnek egy fakultatív tárgyat, de ez részükre nem kötelező. Ugyanez áll a táncnevelési szakot választókra is." Ez a jegyzőkönyv felsorol hét harmadéves (!) és kilenc másodéves táncnevelés szakos hallgatót, előbbiek között egy se, utóbbiak között négyen vannak, akiket táncnevelés szakra vettek fel. Ha most valaki úgy érzi, hogy már végképp nem ért semmit, akkor igaza van. Egy 1949. október 19-én kelt jelentés szerint: „tánctanulmányi szakra összesen 13 végzett testnevelő tanár iratkozott be". 4 0 Ezután már csak 1950 júniusában találkozunk a tánctanulmánnyal - teljesen megváltozott formában. A nagyvillámi évértékelő konferencia egyik határozati pontja: „A tánc iskolai testnevelési anyagának megállapítása módszeres elveinek kidolgozása nélkül nem illeszthető be az iskolai testnevelés munkájába." A megoldási javaslattal Rábai Miklóst bízták meg - határidő: szeptember 1. A táncon ekkor már kizárólag a néptáncot értették, Rábai Miklós pedig perceken belül elment a főiskoláról... Ezek voltak a táncnevelési szak utolsó vonaglásai. Bérezik Sárát férjével együtt kitelepítették, Dukáné még 1949-ben átment a minisztériumba, és a balettintézet létesítése körül bábáskodott. Szentpál Olga és Géczy Éva a balettintézetbe került. A testnevelésivel mindennel megegyező önálló szakból heti hatórás fakultatív tárgy lett, a program már nyomaiban sem emlékeztetett az eredetire. A Szentpál Olga által felvázolt mesterképző 39
