Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Lenkei Júlia: Volt egyszer egy táncnevelési szak

Lenkei Júlia: Volt egyszer egy táncnevelési szak közöttük, amelyikhez kézzel jegyzeteket, kérdéseket fűztek (ez nyilván a tanárok között szétosztott példányok egyike), s létezik egy „ennek bedolgozását kértük" megjegyzéssel ellátott lap is. Ezek a dokumentumok dátum nélküliek, de a többi dokumentumban tükröződő körülményekből nagyjából kirajzolódik a sorrendjük, a változások alakulása. A feltehetőleg legkorábbi, talán 1946-ból származó szabályzattervezetben még nem szerepelt a táncnevelési szak terve. A dosszié tartalmaz egy háború előtti szervezeti szabályzatot, nyilván ebből indultak ki az átfogalmazás során, ez a munka kezdeti lépéseire utal. Egy évvel később, 1947-ben már van egy A Magyar Testnevelési Főiskola szervezeti szabályzata című „pro memoria" készült irat, amely kertelés nélkül bevallja, hogy a főiskola két éve SZMSZ nélkül, illetve egy régi, elavult SZMSZ alapján működik.

30 Leteszi a voksot az igazgatóival szemben a dékáni rendszer mellett, éspedig koalíciós szellemben: „A tanári karban mind a négy demokratikus (kisgazda, kommunista, nemzeti paraszt- és szociáldemokrata) párt képviselői helyet foglalnak. A dékáni tisztségben tehát az összes pártok tagjai sorra kerülnek." Ebből a szempontból nem volt épp hátrány, hogy Ortutay Gyula magas funkciót viselt a kisgazdapártban. Ez a szöveg bevezetésében nem nevezi meg strukturális egységként a táncnevelési szakot, csak annyit szögez le: a Testnevelési Főiskola „feladata testnevelési tanárok képzése nyilvános tanintézetek számára", 7. paragrafusában pedig megállapítja: „1. A főiskolán különböző tanszakok művelésére tanszékek szolgálnak. 2. Elsősorban a főiskola hatóságainak kötelessége kezdeményezni azt, hogy a szükséges tanszékeket a főiskolán megszervezzék." A későbbiekben azonban párhuzamosan mutatja be a tervezet a testnevelési és a táncnevelési szak tanulmányi és vizsgakövetelményeit, oklevélszövegét, téli és nyári tanfolyamainak programjait. Ez a javaslat a viták viszonylag korai fázisát tükrözi. Az ezt követő SZMSZ-tervezetek hangsúlyozzák: „A Testnevelési Főiskola tanulmányi szakai: a. testnevelési tanulmányi szak, b. táncnevelési tanulmányi szak. A két tanulmányi szak minden szempontból teljesen egyenjogú." Valószínűleg ezeknek a párhuzamosan terjesztett tervezeteknek az egyikéhez tartozik az a lap, amelyről már említést tettünk „ennek bedolgozását kértük" megjegyzéssel, amely felsorolta a testnevelés és a táncnevelés tanszakok keretében létesítendő tanszékeket, a testnevelés tanulmányi szakon konkrétan huszonöt, a táncnevelésin hét tanszéket. Az a szervezeti szabályzat, amelyet Hepp Ferenc 1948 januárjában beadott a minisztériumba a 190 980. számú 31