Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Lenkei Júlia: Volt egyszer egy táncnevelési szak

Lenkei Júlia: Volt egyszer egy táncnevelési szak levél mellékleteként, két, minden szempontból teljesen egyenjogú tanulmányi szakról: a testnevelési és a táncnevelési tanulmányi szakról beszél. A minisztériumi illetékes az államtitkárhoz írt levelében a tervezethez hozzáfűzi: „Tisztelettel megjegyezzük, hogy a Szervezeti Szabályzat a TF tanári karának javaslata alapján készült. A Miniszter úr, továbbá a politikai pártok ehhez már hozzájárultak." 1948. április 6-án ennek túl nagy jelentősége már nem volt. Az említett tervezetből jó néhány példány található a Testnevelési Főiskola levéltárában, a „Szabályzatok" dobozaiban. Ugyanolyan címoldallal, teljesen azonos írógéppel - tehát talán ezzel egy időben, talán nem sokkal korábban vagy későbben - a tantestületi viták mellékleteként vagy folyományaként egy ettől némileg eltérő változat is született, mely szerint az első két év programja egységes, csak bizonyos zenei és tánctárgyak tekintetében tesz lehetővé a táncnevelési szakot választani szándékozóknak bizonyos kedvezményeket, a harmadik évben pedig a tervezet szerint a testnevelőről leválik a táncnevelői szak, ettől kezdve párhuzamosan és egyenrangúan fut a kettő, eltérő önálló óratervvel, államvizsga-kötelezettséggel és diplomaszöveggel. A Testkultúra első számában (1948. május) közölt szervezettervezet a táncnevelés megszüntetése felé egy további fázist képviselt. E szerint a tervezett új komplexum részei: szakközépiskola, általános iskolai tanárképző intézet, középiskolai tanárképző intézet, felsőfokú továbbképző intézet, tudományos kutató intézet. A két tanárképzőben a nőknél táncnevelés, atlétika, kosárlabda, torna-tenisz, vívás-úszás-kézilabda, sí-evezés-kajak-röplabda, javítótorna szakokat terveztek, a férfiak hét szaka között a hatodik a táncnevelés. Az 1948-1949-es tanévre megfogalmazott hirdetmény szerint a férfiak és a nők egyaránt a második évtől választhatnák a táncnevelés szakot. A következő, 1948. nyári tervezet, amely a Testnevelési Főiskoláról mint az egész magyar testnevelés és sport csúcsszervéről beszél, s amellyel 1949 márciusában újra találkozunk, éppúgy elfelejtődött, mint az, amelyik még táncnevelési szakról beszélt. Volt olyan reformtervezet, amelyik megkülönböztette az általános iskolai és a középiskolai tanárképzést, de hozzátette még a felsőfokú tanintézetekre szóló és a szakfelügyelői képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányokat is, és a testnevelő tanárok számára négy választható szakcsoportot jelölt meg: a sportszerű játékokat, az időszaki sportokat, a küzdősportokat 32