Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Czékmány Anna: Múltnak kútja. A kortárs történettudomány szempontjai és az 1956-os forradalom és szabadságharc

Czékmány Anna: Múltnak kútja krónikusak,

3 így elemzésükhöz egy olyan szempontrendszer alkalmazása tűnik a legproduktívabbnak, mely transzparenssé teszi a történések históriájának osztottságát és összetettségét. E szöveg első fejezetének nyitó szekvenciája azokat az „előzményeket" teszi transzparenssé, melyek meghatározó szerepet játszottak a kortárs megközelítésmódok strukturálódásában, tehát vázol egyfajta hagyományt, melynek szerves része az azzal túlnyomórészt reflektált kritikai viszonyt kialakító és természetesen nem homogén jelen gondolkodás. Elengedhetetlen a történetírás gyakran és meglehetősen tévesen „p oziüvislának!! Jitu^ Iáit megközelítésmódjainak érintőleges és egyszerűsített ismertetése, hiszen az európai kultúrkör történelemfelfogásában meghatározó szerepet játszottak ezek a tudomány emancipálódásával kibontakozó szempontrendszerek. A „pozitivizmus" olyan gyűjtőfogalom, melyben az egyes vizsgálati rendszereket el lehet és kell különíteni egymástól. Azonban ez a tanulmány nem törekszik kimerítő leírást adni a historiográfia történetének kiemelkedő mozzanatairól, az általános áttekintés elsődleges célja, hogy jelezhetővé váljanak a kortárs megközelítésmódokat, mégoly eltérő vizsgálati módszereik ellenére is, összekapcsoló problémakörök, kérdésfelvetések. A második szakasz elsősorban olyan szaktekintélyek nézeteit rendeli a történeti áttekintés során emblematikusként felismert (vagy felismertetett) tematikákhoz, akik alapvetően átformálták a történetírói hagyományt: Frank R. Ankersmit, Haydn White, Paul Ricoeur, Reinhardt Koselleck, Michel Foucault és Michel de Certeau gondolatai társítódnak egyfelől múlt és jelen kapcsolatának, a múlt szövegezhetőségének, másfelől fikció és történelem, fikció és valóság, illetve a történész feladatának megkerülhetetlen problémaköreihez. A lezáró, harmadik passzusban a vázolt, kérdéskörök mentén csoportosított rendszerek közül kiválasztásra kerülnek azok a szempontok, melyek gyümölcsözőnek ígérkeznek a választott téma vizsgálatához, illetve a megközelítésmódok seregszemléjéből levonható következtetések alapján sor kerül a vizsgálati korpusz leszűkítésére is. Termékeny kölcsönhatás bontakozik ki, melyben a produktivitással kecsegtető elméletek magát a témát is tevékenyen, elidegeníthetetlen módon alakítják. A tanulmány így jut el a konkrét kutatási terv körvonalazásához, nyilvánvalóvá téve a választhatónak mutatkozó teóriák történelemíró hatalmát. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy - a kortárs irodalomtudomány kedvelt terminusait kölcsönözve - a szelekció és kombináció

4 előzetes feltételeit is szövegezzük. Tehát e rész arra tesz kísérletet, hogy a jelölt időszak meghatározónak vélt sajá226