Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Lenkei Júlia: Volt egyszer egy táncnevelési szak
Lenkei Júlia: Volt egyszer egy táncnevelési szak Előzmények Csizma az asztalra, hogy kerül a táncnevelés a Testnevelési Főiskolára, és mindez miért érdekes egyáltalán? Ahhoz, hogy ez érthető legyen, kissé viszsza kell menni az időben. A 20. század első évtizedeiben a művészet és a társadalom megújítását célul kitűző nagy mozgalmak egyik leágazásaként különféle irányokból, a színpad, a zene, az oktatás, a medicina felől megújult az emberi mozgás birodalma is. Azt a valamit, ami ebből a nagylendületű reformból létrejött, Magyarországon mozgásművészetnek, mozdulatművészetnek nevezték. Ebből a közös gyökérből ágazott el és bontakozott ki később a gyógytornától a modern színpadi táncig sokféle új törekvés. A kezdetekkor mindez még egy alakzatot képezett, és magániskolákban művelték, amelyek között volt ahol az ortopédia volt az erősebb, volt ahol a kisgyerekek oktatása, megint másutt a művészi törekvések. Közös volt azonban bennük, hogy az addig a közoktatásban a tornaórákon gyakorolt mozgásformák, az erőre, fegyelemre koncentráló, versenyeztetésközpontú, mellesleg egészségtelen feltételek mellett gyakorolt testnevelés helyett másfajta, az örömszerzést és az esztétikumot jobban hangsúlyozó, ezáltal az egész személyiséget fejlesztő testmozgást ajánlottak a gyermekeknek, és súlyt helyeztek a speciális női tornára is. Amikor 1925-ben megalakult a Testnevelési Főiskola, a mozgásművészeti iskolák, bár nem volt belőlük túl sok, elvileg és a gyakorlatban is konkurenciát kezdtek jelenteni. Ettől kezdve mindenféle testnevelés oktatását Testnevelési Főiskolán szerzett oklevélhez kötötték, a mozgásművészeti iskolák pedig hosszas tárgyalások után kilobbizták maguknak, hogy a táncoktatás keretében működhessenek tovább a belügyminiszter felügyelete alatt. Érdekvédelmi szervük a Mozdulatkultúra Egyesület volt. A háború után újraalakult az egyesület, és belügyminiszteri rendelettel független mozdulatművészet-tanári iskola nyílt. A mozgalmat egykor elindító három legnagyobb egyéniség közül Madzsar Alice már régen meghalt, Dienes Valéria visszavonult, gyakorlatilag csak Szentpál Olga volt aktív. Az egyesület, a tanárképző és a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetében létrejött Mozdulatművészeti Szakosztály javaslatot tett mozdulatművészeti főiskola létesítésére, 3 valamint a mozdulatművészet gyermekeknek szóló ágának, vagyis az általuk testnevelésnek tartott tantárgynak a közoktatásba való bevezetésére. 4 20