Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Székely György: „Folyton lobog". Hont Ferenc pályaképe

Székely György: „Folyton lobog" egyre fontosabb munkakörére célzott, tudniillik egyetemi tanári működé­sére. A rákövetkező évben készítette elő a megbeszélését Kállai Gyulával; ennek során felvetődött az Egyetemi Színpad igénybevétele „kísérleti szín­padnak". Nem véletlen, hogy Hont Ferenc az egyetemen tájékozódott. A tanítás kezdettől fogva életviteléhez tartozott. Ismeretterjesztő előadásokat tartott már 1945 előtt is; 1945 után első megbízása a színiakadémia megújítása, magasabb szintű megszervezése volt. Fontos személyes programja, hogy a maga számára is megfelelő tudományos hátteret építsen ki - éppen a későb­bi oktatói-pedagógusi munka legitimálására. József Attilát a szegedi egye­temről távolították el, hogy „nem középiskolás fokon" tanítsa „egész népét". Hont Ferenc Szegeden már a hatodik gimnázium után az iskolán kívülre kényszerült; és energiáinak nagy részét arra fordította, hogy megszüntesse a hiányt. Ilyen grandiózus munka volt az eltűnt magyar színjáték proble­matikájának filológiai pontossággal felépített bizonyító eljárása. Ez volt az az elméleti alkotás, amelyre hivatkozva kandidátus lehetett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1955-től óraadóként tanított. Bölcsészdoktorrá avatták I960, október l-jén; 1962-től „megbízott docens" lett. 1963. augusztus l-jétől úgynevezett „50%"-os docensi állást kapott, 1970 februárjában pedig - tehát már az intézetből való nyugdíjazása után ­docenssé nevezték ki. A pesti Egyetemi Színpadot 1957-ben alapították. Négy év múlva jött létre hallgatókból az Universitas, a legendássá vált, kísérletező kedvű, érték­teremtő színjátszó-együttes, melynek „tanár-elnöke", az Esztétikai Tanszék képviseletében Hont Ferenc lett. Az intézet mindennapos ügyei inkább már csak nyűgöt jelentettek számára. Ezt jelezte, hogy 1961. január l-jével dr. Székely Györgyöt nevezte ki igazgatóhelyettesnek. A megújuló „színházcsinálási kedv" jele, hogy 1962 elején elvállalta Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza című drámájának rendezését. A Víg­színház égisze alatt készült produkciót március 3-án mutatták be az Ódry Színpadon. A Napló másnapi bejegyzése szerint „A minisztériumból senki nem volt a bemutatón. Miért? Most mi lesz a következő sakkhúzás?" A dara­bot még egyébként ugyanazon év szeptemberében, illetve októberében Kaposváron és Pécsett is megrendezte. (A drámának 1962. szeptember 14. és 1964. március 12. között még hét vidéki bemutatója volt, de azokat nem Hont vitte színpadra.) 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom