Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Székely György: „Folyton lobog". Hont Ferenc pályaképe

Székely György: „Folyton lobog" Szerencsére Hont erről a feljegyzésről nem tudott. Viszont végre jó is történt vele: múltbeli tudományos kutatásai elismeréseképpen, utólag: 1953. január 1-jei hatállyal megkapta az irodalomtudomány kandidátusa fokozatot. Ez tette lehetővé számára, hogy 1953-1954-ben magyar színháztörténeti előadásokat tarthasson a szegedi tudományegyetemen. Az Országos Színháztörténeti Múzeum 1953. március 3-án jogilag átvette a Bajor Gizi Múzeumot, szeptemberben pedig a Krisztina körút 57. szám alatti épület egy részét. Hont újra az „alapító" helyzetében érezte magát. Ezt jegyezte be Naplójába augusztus 6-án: „Megint a semmiből kell megteremtenem valamit, mint a Főiskolát, a Madáchot, a magyar filmgyártást. De most óvatosabb leszek." A tudományos életbe való bekapcsolódására a következő évben került sor; 1954. március l-jén „hivatalosan is" meghívták a Magyar Tudományos Akadémia Színháztudományi Bizottságába. A testület elnöke ekkor Nádasdy Kálmán, titkára - a Színházművészeti Szövetség tudományos osztálya képviseletében - Debreceni Ferenc, a tagok közt található Waldapfel József, Mészöly Dezső, Hegedűs Géza, Keresztury Dezső, Solt Andor. A Krisztina körúti épület részleges átvételére augusztus 20. és 25. között kerülhetett sor. Egy év múlva, 1955. május 2-án Darvas József vezetésével esztétikai bizottság alakult a minisztériumban jórészt külső tagok - Kállai Gyula, Mihályfi Ernő, Lukács György, Horváth Márton, Non György, Szabolcsi Miklós, Szigeti József, Háy Gyula és Pátzay Pál - részvételével. Az intézőbizottság élére Kállai került, Hont mellett ott volt Újhelyi Szilárd is. A politikai-kultúrpolitikai feszültségek azonban egyre élesebbekké váltak. Botrány fenyegetett a novemberi írószövetségi ülésen, és beadványt készítettek a színházi szövetségben, melyet jeles művészek - Major Tamás, Ladányi Ferenc, Bessenyei Ferenc, Marton Endre, Mészáros Ági, Olty Magda, Várkonyi Zoltán, Gábor Miklós, Ruttkai Éva, Horvai István, Pártos Géza írtak alá. A párt „színészaktívája" viszont abban az irányban tett lépéseket, hogy meggyőzzék a beadvány színész-aláíróit lépésük helytelenségéről. (Napló, 1955. november 20.) Az 1956-os év Napló-bejegyzései között szinte nem is találni a múzeum munkájára vonatkozó részleteket. Egyre több a kultúr- és színházpolitikai reflexió. Hont kategorikus nemmel válaszolt május 27-én arra a kérdésre, hogy elvállalná-e az egyik színház vezetését. Elfogadta viszont a „filmarchívum" vezetését, és bejelentették a FIAF-nál mint Magyarország képviselőjét. A múlt 154