Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében A vidéki társulatok előadásaira a Magyar Színházban került sor. Az együtteseknek számot kellett adniuk művészi fejlődésükről, amelyet a szocialista realista színjátszás, a rendezés és a műsorpolitika kialakítása terén értek el. A hat bemutatkozó színház közül öt a „szocialista társadalom szellemében fogant" darabot kínált: Jegor Bulicsov és a többiek - Pécsi Nemzeti Színház; A második front mögött - debreceni Csokonai Színház; Szabad szél Miskolci Nemzeti Színház; Harminchárom év után - Dunántúli Népszínház; Széles mező- Szegedi Nemzeti Színház. A hatodik bemutató a Katona József Színház szolnoki társulatának előadásában Szigligeti Ede klasszikus darabja, a Liliomfi volt.

35

4 Ezt követően, július 6-án a Szövetség vezetősége a vidéki színházak igazgatóival és főrendezőivel ismertette az elkövetkezendő háromnapos vita jelentőségét. A megbeszélés másnap vette kezdetét; július 7. és 9. között került sor az egyes társulatok munkájának elemzésére, a vidéki színházak első konferenciájára a Színház- és Filmművészeti Szövetségben. Horvai István, a Szövetség főtitkárának értékelése szerint a konferencia vitái jóval „fejlettebbek" voltak, mint a Szövetség első színházi konferenciája. „Legnagyobb értéke az, hogy olyan gyakorlati kérdésekből indultunk ki, amelyek egész színészetünket érdekelték és ezek a gyakorlati kérdések vetették fel az elméleti, elvi kérdések hosszú sorát, amelynek egy részére már választ adtunk és amelyeket megoldottunk ezen a konferencián, másik része pedig - és ez a nagyobbik rész - tisztázásra vár."

35

5 A „tisztázásra" elég idő maradt, mert a második Vidéki Színházak Ünnepi Hetére csak 1952. június 4. és 14. között került sor. A bemutatókat négynapos szakmai vita követte. A rangos „seregszemlén" a debreceni, a győri, a kecskeméti, a miskolci, a pécsi, a szegedi és a szolnoki társulatok adták elő az általuk legjobbnak ítélt darabjukat. A bemutatókat követő vita középpontjában a rendezői alkotómunka kérdése állt. Az utolsó napon, 14-én, Jánosi Ferenc népművelési miniszterhelyettes tíz vidéki művésznek a Népköztársasági Érdemérem arany, ezüst és bronz fokozatát adományozta.

35

6 Kilenc színész részesült elismerésben: Barsi Béla (Szegedi Nemzeti Színház); Pethes Ferenc (kecskeméti Katona József Színház); Kálmán György (Pécsi Nemzeti Színház); Agárdi Gábor (Miskolci Nemzeti Színház); Solymosi Imre (kecskeméti Katona József Színház); Erdődy Kálmán (szolnoki Szigligeti Színház); Solti Bertalan (debreceni Csokonai Színház); Patassi Tibor (Miskolci Nemzeti Színház); Szakács Sándor (győri Kisfaludy Színház). A tizedik kitüntetést Csengeri István, a debreceni Csokonai Színház üzemigazgatója vehette át.

35

7 119