Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében A szovjet klasszikusok és a szovjet történelmi múlt felé fordulás - a színházak műsortervében - az új szovjet élet bemutatásának rovására történt, amit a Színházi Főosztály helytelenített. A felvetett hibák kiküszöbölésére, a színházak műsorainak a hivatalos elképzelésekhez jobban illeszkedő összeállítására azt javasolták, hogy a jövőben a Színház- és Filmművészeti Szövetség útján fokozottan központosítsák - elsősorban a magyar darabok esetében - a műsor összeállítását. Ennek megfelelően az 1952-1953-as évad tematikai tervének elkészítésekor az új magyar darabokat tárgyköri megkötéssel kellett megíratni, a filmforgatókönyv-rendelés mintájára. A szigorúbb központosítást a színdarabrendelés esetében azért tartották indokoltnak, mert amíg a filmgyártás műsorpolitikája egyetlen gyár kezében volt, addig a színházaknál tizenöt színház bizonyos fokig külön dolgozott és külön tárgyalt az írókkal. A színházak és az írók kapcsolatát ezért kellett előzetes tématerv alapján szabályozni. Az 1952-1953-as színházi évadban az előző évekéhez mérhető, jelentős átszervezések, változtatások nem történtek. Mindössze az Ifjúsági és az Úttörő Színház társulatát egyesítették, de továbbra is két játszóhelyen működtek. Az 1951 szeptemberében megindult Fővárosi Víg Színházat körvonalazatlan revüszínházból operettek színházává akarták tenni. A többi színház ugyanazzal a profillal és az együttesek kisebb változtatásával működött tovább. Az Ifjúsági és az Úttörő Színház vezetésének egyesítését azzal indokolták, hogy a két intézmény közönségszervezését és műsortervezését nem hangolták össze, „az ifjúságinak [sic!] bizonyos része kiesett a színházi nevelésből (középiskolások)". 31 2 A közönségszervezés egységesítésével az egész ifjúságot akarták színházlátogatóvá nevelni. A közös vezetés a színészek gazdaságosabb foglalkoztatását is szolgálta. Az Úttörő délutáni és az Ifjúsági esti előadásai lehetővé tették egyes színészek közös alkalmazását; a közös műsorterv kialakításával a színészek fellépését könnyebben lehetett egyeztetni. A Kollégium elé terjesztett - s abban a formában el nem fogadott műsorterv vázlatosságát a magyar darabokra tett javaslat nehézsége indokolta. „E területen még most is kevéssé tudunk előre dolgozni, magyar darabjaink zöme elkészülte után nyomban (vagy éppen az elkészülés folyamán) megy színpadra." 31 3 így a korai tervezés elkerülhetetlenül meglepetésekkel járt, amennyiben egyes darabok nem készültek el, késtek, vagy a korábban megrendelt műveket befejezték. Az 1952-1953-as évadban a szovjet dara109
