Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében bok esetében az aktuális témákat kívánták színpadra vinni, emellett azonban a már klasszikusnak számító műveket is repertoáron tartották (Feledhetetlen 1919, Pányuska iskolája, Az acélt megedzik, Dohányon vett kapitány). Az 1951-1952-es évadban a külföldi szocialista darabok többnyire vidéki színpadokra szorultak, a budapesti színházak „bizonyos túlzott minőségi igénnyel léptek fel ezen a téren".3i4 a fővárosi igazgatók húzódozását a minisztériumban is megértették, „mert kétségtelen az, hogy nem lehet előadni rossz darabokat, még akkor sem, ha azok népi demokratikus országokból valók."315 Az előző évadok gyakorlatától eltérően a Színházi Főosztály már 1952 nyarára elkészítette a színpadra állítandó klasszikus darabok tervét (Szigligeti, Shakespeare, Goethe, Schiller, Csehov, Gogol) több évadra előre, így az 1952-1953-as színházi idény műsorának összeállításában már az 1954-1955-ös szezonban bemutatni kívánt klasszikus darabok terve is helyet kapott. Az Állami Faluszínház A Belvárosi Színház volt üzemigazgatóját, Mátrai Józsefet 1951 májusában megbízták az Állami Faluszínház megszervezésével. A színház megszervezésekor az Állami Faluszínház, a Népszínház és a Gördülő Színpad elnevezések merültek fel, a végső döntés értelmében azonban Állami Faluszínház néven kezdte meg működését 1951 szeptemberében. „Dériné [sic!] unokáinak nevezik őket, mert éppúgy rójják [sic!] az ország útjait, mint 150 év előtti színész elődeik" - írta kritikájában Bozó László 1953 februárjában. 3i6 Talán ezért is kapta 1955-ben az Állami Déryné Színház nevet.317 A Népművelési Minisztérium megalakulásakor - még a Faluszínház megszervezése előtt - átvette a VKM öt kultúrautóját, majd 1950 tavaszán a Földművelésügyi Minisztérium három kisebb propagandakocsiját. A nyolc kultúrautóból hattal egész évre szerződtetett művészegyüttes járta a falvakat. Egy autó a nemzetiségi szövetségek kultúrcsoportjait vitte a nemzetiségek lakta vidékekre, egy pedig a Természettudományi Társulat kezelésében állt. Ennek üzemeltetését 1951 márciusában megszüntették. Az autókkal az ország kulturális szempontból legrosszabbul ellátott részeit keresték fel. A műsorok az aktuális politikai feladatokat népszerűsítették, a falu szocialista átalakításának problémáját tárgyalták, támogatni kívánták a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Az előadás megkezdése előtt a művész110