Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében noki-kecskeméti színház Kecskemétet, Ceglédet, Baját és a Duna-Tisza közét (elsősorban a déli részt) látta el műsorral. Az 1951-1952-es évadban megszervezték a közös szolnoki-békéscsabai színházat, majd 1954 őszétől mindkét városban önálló társulattal működő teátrumot hoztak létre. A vidéki színházak lényegében a fővárosiak teljes profiljával működtek, a Bábszínház kivételével. Előadásaik harmincöt-negyven százaléka operett volt. A színházak székhelyén rendezett előadásokon kívül évente százhatvan falusi, bánya- és ipartelepi, építkezési és mezővárosi vendégelőadást is tartottak. Ezek műsorterve általában azonos volt a székhelyen lévő programmal (a tájolható műsorok leginkább a technikai lehetőségeken múltak).309 A vidéki színházak fővárosi műsoroktól való függését jól példázza, hogy egész éves műsortervüket a Színházi Főosztály úgy szerkesztette meg, hogy az első félév tervét részletesen kidolgozta, de a második félév csak vázlatosan készült el. Az első félév budapesti előadásainak sikere miatt kellett függőben hagyni a további programot. E szerint alakult a kecskeméti Katona József Színház, a győri Kisfaludy Színház, a Pécsi Nemzeti Színház vagy a szolnoki Szigligeti Színház 1951-1952-es évadjára szóló műsorterve is. 31 0 Az 1951-1952-es és az 1952-1953-as évad színjátéktervének összeállításánál a legfontosabb darabok repertoáron tartása mellett és a politikailag helyesnek tartott tematikus arányok figyelembevételével az alábbi szempontokat érvényesítették: - Új magyar darabok íratása és előadása - A szovjet darabok esetében a mondanivaló szempontjából a magyar kultúrpolitika számára döntő fontosságú darabok színpadra vitele - A szomszédos szocialista országok darabjainak nagyobb arányú szerepeltetése - Vidéki ősbemutatók megtartása, elsősorban magyar és külföldi szocialista darabokból - A klasszikusok és a nyugati „haladó" művek műsoron tartása és újak bemutatása. Az elvi szempontok gyakorlati megvalósítása nem sikerült maradéktalanul. A magyar darabok zöme ekkor még bizonytalan állapotban volt, s az írókkal folytatott tárgyalások alapján a Színházi Főosztály csak félig kész vagy csak megígért darabokról számolhatott be a Kollégium ülésén. 31 1 A magyar „üzemi téma" gyenge reprezentációját a külföldi darabok sem pótolták. 108
