Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében tott jegyet 1953. október 16-án, Apáthi Imre rendezésében. A másik darabot a Rákosi-korszakban nem mutatták be.) A Néphadsereg Színháza vidéki társulatainak az évadban három-három bemutató megtartását írták elő. Az Ifjúsági Színháznak változtatnia kellett műsorpolitikáján, a kritika szerint az előző évadban ez a teátrum tudta legkevésbé profilját kialakítani. Darabjainak témáját az ifjúság életéből kellett merítenie, ugyanakkor szem előtt kellett tartania a fiatalok irodalmi műveltségének emelését is: „Feladata ifjúságunk nevelése a Párthoz és a népi demokráciához való hűségre, harcosságra, műveltsége emelése, stb." 30 6 Emiatt több klasszikus darabot kellett műsorra tűznie. A színház új darabja, Stehlik Az új ember kovácsa című színműve, nem szerepelt a bemutató-tervezetben. 30 7 Valószínűleg - a szovjet ifjúság életében a női munkaerő-utánpótlást tárgyaló - Romasov Mindenkivel megeshet című darabja helyett állították színpadra. Ez utóbbit csak a következő évadban mutatták be. Elmaradt - a műsortervben még szereplő Rajcsányi Károly-színdarab is, a kulák-cselédlány történetét elbeszélő Trombitás Katica. Az Úttörő Színház és a Fővárosi Operettszínház profilját az 1951-1952-es évadban még változatlanul hagyták. Az Úttörőben Both Béla és Kende Márta rendezésében 1952. április 24-én tartották Gabbe Mesterek városa című mesejátékának premierjét. Az előzetes tervekben e darab helyett Meining Úttörők kincse szerepelt. A Német Demokratikus Köztársaság falusi úttörőinek életét bemutató színművet azonban a Népművelési Minisztérium Kollégiuma is gyengének találta, ezért kerestek más, bemutatható, „népi demokratikus" darabot. Az Operettben Farkas Ferenc és Dékány András darabja, a Zeng az erdő című operett szerepelt a tervezetben, melyet Gáspár Margit végül nem tűzött műsorra. A nyári gyakorlaton lévő agrárfőiskolások és a tiszai erőmű fiataljainak a villamosításért folytatott versenyét bemutató művet Orosz György rendezésében először 1955. november 4-én láthatta a Miskolci Nemzeti Színház közönsége. Az Állami Bábszínház, engedelmeskedve a központi utasításnak, felemelte a felnőtteknek szóló műsorok számát. Két új bemutatója célozta az idősebb korosztályt. A tervezetben szereplő Liliom eszpresszó is ehhez a műsorréteghez tartozott, de Bod László igazgató nem vette fel a színház műsorába. 30 8 Az 1951-1952-es évadban a vidéki színházak számát hatról hétre emelték. Szolnok és Békéscsaba közös színházat kapott. Az államosításkor a szolnoki színházat Kecskeméthez, a békéscsabait Szegedhez kapcsolták. A szol107
