Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében ki. Tagja volt Szántó Miklós, Kende István, valamint a Színház- és Filmművészeti Szövetség megbízottja. A testület kiegészült az egyes esetekben behívott tagokkal: az adott film rendezőjével és a színigazgatóval. 30 2 A Belvárosi Színház megszüntetésével együtt járt, hogy az új magyar darabok bemutatása kevesebb színházra maradt, ezért a többi színház műsortervébe több magyar darabot vettek fel, egyúttal növelték a vidéki ősbemutatók számát is. A Magyar Néphadsereg Színháza megindításával részben a megszüntetett Belvárosi Színház szerepkörét akarták továbbvinni, részben az 1951-1952-es műsorterv szerint a Nemzeti Színház - többi budapesti prózai színházhoz viszonyított - monopolisztikus helyzetén akartak változtatni. 30 3 A Belvárosi helyén a Nemzeti Színház szervezte meg kamaraszínházát, a Katona József Színházat. Ezzel elvetették azt a javaslatot, hogy a Belvárosi helyére a Bábszínház költözzön. A Nemzeti fölényét művészi teljesítményei és a többi teátmmmal szembeni jobb lehetőségei (társulati létszám, színpadok száma) adták. Az Agitációs és Propaganda Pártkollégium elfogadta, hogy a Madách Színházat úgy szervezzék újjá, hogy a társulat „magját" annak a szempontnak megfelelően egészítsék ki, hogy idővel a színház a Nemzeti versenytársává nőjön. Az így kialakított Madách a Magyar Színház Izabella téri épületét kapta meg. A Honvéd Színház, A Magyar Néphadsereg Színháza néven a felújított Vígszínház épületébe költözött. Az Agitációs és Propaganda Pártkollégium döntött arról is, hogy társulatát negyvenöt főről hetvenötre emeljék. 30 4 A díszes épületben 1951. december 21-én, Sztálin születésnapján gördült fel a függöny; Várkonyi Zoltán Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferenc fogsága című történelmi drámáját állította színpadra. A színházra, két tájelőadásokat is tartó társulatával, elsősorban a honvédség nevelése hárult. E két együttes kizárólag a katonai alakulatok szórakoztatását szolgálta. A színház repertoárját úgy kellett összeállítani, hogy darabjainak eszmei mondanivalója a helytállásra és a hősiességre való nevelés köré csoportosuljon. Műsortervét a szervezés és az építkezés miatt 1951 augusztusában még nem sikerült határozottan kialakítani. Ekkor még azt sem tudták pontosan, hogy a színház mikor tarthatja meg első bemutatóját. Felvetődött a november 7-i megnyitás lehetősége, ez azonban a munkálatok befejezése miatt eltolódott. A műsortervbe - többek közt - Vszevolod Ivanov Páncélvonat című színművét vették fel, esetleges helyettesítőjeként Kremljov Erőd a Volgán című darabja szerepelt. A két színdarab közül azonban egyik sem került a repertoárba. 30 5 (A Páncélvonat elsőként az Ifjúsági Színház publikuma váltha106
