Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében ság 1951. június 13-án fogadott el. „Az egész terv végrehajtása azt jelenti, hogy színházainkban a lehetőség szélső határáig igénybe vesszük az összes rendelkezésre álló és a szerződés nélküliek között még felkutatható színészkádert." 29 8 A Belvárosi Színház megszüntetéséhez ezek a személyi megfontolások vezettek, a döntést a „színész-káderek" elosztásának eredményesebbé tétele indokolta. Azt is kifogásolták, hogy a színház az 1950-1951-es évadot a múlt évadban már hosszú ideig játszott három darabbal kezdte meg, amely a látogatottságban nagyon erősen éreztette hatását: tíz-harminc százalékos házzal játszottak. A teátrum működtetése erősen deficites volt. Öthónapos költségvetésében a kiadás 704 770 forint, míg a bevétel 514 070 forint volt. A kötelezően előírt bevételből a színháznak 1950 augusztusa és októbere között 308 442 forintot kellett volna elérnie, ehelyett azonban csak 205 222 forinttal számolhattak. 29 9 A „káderhiány" enyhítése miatt megszüntetett Belvárosi Színház huszonnégy fős társulatának tagjait szétosztották a többi budapesti színház között. Ezzel biztosították, hogy egy-egy színháznál ugyanarra a szerepkörre több színész is rendelkezésre álljon; ezáltal egyrészt a filmgyártás könnyebben „kölcsönözhette" a színészeket a teátrumoktól, másrészt a vidéki színházakhoz - elsősorban az új békéscsabai színházhoz - is nevesebb színészeket tudtak szerződtetni. A színészek megfelelő arányú szerepeltetését nehéz volt összeegyeztetni a színház, a film, a rádió és a szinkron között. Számos művészt egyszerre mind a négy területen foglalkoztattak. Az egyeztetés nehézségei miatt eltolódtak a határidők, ami különösen a film esetében járt komoly anyagi veszteséggel. A filmgyártás növekvő igényei miatt is rendezni kellett a kérdést. Az MDP kultúrpolitikai elképzeléseinek megvalósítására irányuló törekvések kezdetétől folyamatosan meglévő probléma 1952 júniusában is napirenden volt a Népművelési Minisztérium Kollégiumi ülésén. 30 0 Ebben az időben a filmgyárnak a tervezett szereposztást és a forgatási napok számát valamint azt, hogy ez az egyes színészeknél hozzávetőleg mennyi időt vesz igénybe - a Színházi Főosztállyal, a Filmfőosztállyal, az érdekelt színházakkal, a szinkrongyárral és a rádióval kellett egyeztetnie. 30 1 A munka összehangolásának finomítására, a problémás eseteket kezelendő a Színházi Főosztály és a Filmfőosztály mellett működő Egyeztetési Bizottságot hoztak létre. Ez a testület csak akkor lépett színre, ha a filmgyárnak és az érdekelt színháznak nem sikerült az egyeztetés kérdésében megállapodnia. A Bizottság vezetőjének Erdei Sándor népművelési miniszterhelyettest nevezték 105
