P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)

Tompa Andrea: Az orosz századelő művészete és a teatralitás

Az orosz századelő művészete és a teatralitás világa udvari kultúrához való vonzódásának megfelelően. A Z a 3ae3da (csillag) szót jelenti: az illusztrációkon Lajos korabeli ruhákba öltözött emberek távcsövekkel kémlelik az eget, mintha valami udvari csillagnéző ceremónián vennének részt. Georgij Narbut, aki ugyanennek a képeskönyvnek az ukrán verzióját készítette el, az F-hez a cpeüepeepK (tűzijáték) szót rendelte, és egy udvari ünnepséget ábrázolt. Ő illusztrálta a Játékok (MepyiuKu, 1911) című könyvet is; a Kínai színház (KumaücKuü meamp) című illusztráción a megelevenedő játékfigurák egy kínai színházat tekintenek meg: a színpadon ugyanolyan játékok láthatók, mint amilyenek maguk a nézők is. A kor teatralitása a Művészet világa emberszemléletében is testet ölt, ezért ezt a szempontot az alábbiakban részletesebben elemzem. A korszak alkotásaiban leggyakrabban előforduló emberi alakok három típusba sorolhatók; mindháromhoz egy-egy sajátos ábrázolási mód kapcsolódik: - bábok, bábszerű alakok, commedia dell'arte figurák - kislány, lányka, illetve a különböző nőalakok (Ez a két szereplőcsoport szemantikailag gyakran össze is kapcsolódik.) - a művész (Az ebben a korszakban virágzó portréfestészet leggyakoribb alanya: a művész.) Az ember bábként való szemlélése és ábrázolása a teatralitás jelenségével szorosan összefügg, így ezt az alábbiakban részletesebben is elemzem. A báb szerepét a kultúrában Jurij Lotman elemzi a Kytcjia a cucmeMe Kyjibmypbi című, több szemléletmódot összegző tanulmányában. A kutató elsősorban elhatárolja a báb és a szobor fogalmát, másrészt különbséget tesz a báb mint játék és a báb mint modell között. Itt jegyzem meg, hogy az orosz KyKJia sokkal szélesebb jelentéssel bír, mint a magyar báb szó. A magyar baba, bábu, báb szavak a valaha egységes fogalom széttagolódását jelzik, miközben világosan utalnak a közös gyökerekre. Az orosz Kyicna valamennyi jelentést egyesíti; játékszer (baba), kultikus tárgy (bábu) és színházi tárgy (báb) megjelölésére egyaránt a KyKJia szó használatos, de ugyanez a szó jelöli az oroszban a baba és báb legkülönfélébb válfajait is: a próbababát, viaszbábut, automatát stb. Alábbi vizsgálatomban ez a szélesebb szemantikai mezejű orosz fogalom érvényesül. A báb a Művészet világa csoport számára kiemelt téma. Találkozunk vele tematikusan, baba alakjában, azaz gyermekjátékként (kisgyermekek társaságában vagy egymagukban), viszontlátjuk számtalan díszlet- és jelmezterven, felfedezhetjük a retrospektív képeken, császárok, cárok, cárnők alakjában, katonai parádékon, és számtalan gáláns jelenetben. A bábok, babák, játékok esztétikai szerepének kialakulásában fontos szerepet játszott a korszak színházművészete, hiszen a századforduló stilizált színházában azok a színpadi formák a legnépszerűbbek, amelyek maguk is stilizáltak; ilyen a bábszínház és a balett (vagy e kettő összekapcsolása, mint a Csajkovszkij-balettekben), valamint a vásári színjáték (balagan) és a cirkusz különböző formái, melyek elsősorban V. Mejerhold esztétikájában érvényesülnek. De idetartoznak a commedia dell'arte úgyneve119