P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)

Gajdó Tamás: Molnár Ferenc dramaturgiája és előzményei

Molnár Ferenc dramaturgiája és előzményei ban pedig elkövette Molnár azt a bravúrt, hogy egyetlen olyan alak sincs, aki a személyzethez tartozna. Ő maga így magyarázta: „vígjátéknál ambicionálom, hogy minél kevesebb legyen a külsőség. [...] Ma ott tartok a mesterségben - fájdalom, ez már az érettség jele -, hogy kevés eszközzel egyszerűségre törekszem."

4

0 Intim Pista is csodálkozik: „Molnár [.. .1 még csak egy árva komornyikot sem enged a színre lépni."

4

1 Norrison „gépezetének alkatrészei", a mellékszereplők hada ismét betölti a színpadot, ezáltal is a darab külsőségeit emelve (Egy, kettő, három). Ez az egyfelvonásos több vonatkozásban egyedül áll a Molnár-életműben; s a mellékszereplők felvonultatása is bámulatos. Húsz mellékszereplőt számolhatunk össze, s ha nincs is egyszerre hatnál több a színen, Molnár-Norrisonnak ugyancsak bravúrra van szüksége, hogy mindegyiket elhelyezze. Összefoglalva elmondhatjuk Molnár mellékszereplőiről, hogy bár a darab külsőségeit hivatottak szolgálni, a dramaturgia nélkülözi őket. Ezt akár nemlétükkel is bizonyítják. A rezonőr Konvencionális színpadi szerepkör a rezonőré. A francia klasszicista dráma bizalmasának, a (confident) rokona. A francia szerzők nem bíztak abban, hogy a színpadra állított történet önmagáért beszél, s így az egyik szereplőt megtették szócsövükké - Benedek Marcell szavaival - „kétlábon járó vezércikké".

4

2 Még a legügyesebb technikájú írók sem próbálták eltakarni a rezonőr igazi jellegét, s nem emelték ki a konvencióból. Lukács György szerint a rezonőr lénye „az egyetlen pont, ahol találkozik forma és tartalom, ahol formává válik az író mondanivalója, de ez a forma nem igazi forma, mert nem eleven, organikus szimbólumba foglalás, hanem egyszerű és lényegében nyers, művészivé nem vált elmondása a tartalomnak".

4

3 Az egyik leghíresebb rezonőr De Ryons, ifjabb Alexandre Dumas A nők barátja című színművéből. A cím egyértelműen az ő személyére utal, bár nem ő az abszolút főszereplő. Barátját (Simose) és annak külön élő feleségét (Jane) próbálja meg kibékíteni, csupán azért, mert elve szerint: „De Ryons: Kétféle nő van: tisztességes és nem tisztességes. Leverdetné: Árnyalatok nélkül? De Ryons: Árnyalatok nélkül. Leverdetné: Akik nem tisztességesek? 4

0 Barabás Loránd: Molnár Ferenc elmondja az Olympia születésének és kétszeri újjászületésének történetét. Színházi Élet, 1928. 9. sz. 6-7. 4

1 Színházi Élet, 1928. 6. sz. 32. 4

2 Szülészeti lexikon. Szerkesztette Németh Antal. Bp., 1930. 2. kötet. 708. 4

3 Lukács György: i. m. 212. 221