P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)

P. Müller Péter: így (is) kezdődött

A Freie Bühne, a Theatre Libre, az Independent Theatre közel egy időben tűzte műsorára a Kísérteteket a Hedda Gablerí egyszerre játszották München, Berlin, Stockholm, Koppenhága, Krisztiánia (a mai Oslo), Rotterdam, London, Párizs, majd Szentpétervár és Róma színházaiban. Itáliában (ahol a Peer Gyntöí írta) sorra mutatták be a Nórái, A vadkacsáí, A nép ellenségéi és számos más darabját. A majd' egy évtizedig könyvdrámának tekintett Peer Gynt az Ibsen által kísérőzene megkomponálására hosszasan kérlelt és unszolt Grieg zenéjével romantikus értelmezésben került színpadra Krisztiániában 1875/76-ban. Noha a romantikus interpretáció a 20. század közepéig jellemezte a darab színreviteleit, voltak színháztörténeti kivételek, például a Théatre de l"Oeuvre 1896. november 11-i bemutatója, amely egy hónappal előzte meg az Übü király premierjét, s amelyben a rendező Lugné-Poé mellett Alfred Jarry volt az asszisztens, aki az egyik troli szerepét is játszotta. A romantikus fölfogás áthangolásában Ingmar Bergman 1957-es malmöi rendezése jelentett döntő lépést, aki a griegi és minden másféle zenéről lemondva puritán eszközökkel, a műhöz tapadt dagályos hatáselemek kiiktatásával vitte színre a darabot. 1960-ban pedig egy norvég vándortársulat összesen négy színésszel adta elő a Peer Gyntöí. A Peter Stein rendezésében 1971 májusában a nyugat-berlini Schaubühne színpadán bemutatott előadásban hat színész játszotta (egymást stafétaszerűen váltva) a címszerepet. A produkció 158 előadást ért meg. Botho Strauss dramaturgiai közreműködése és húzásai ellenére a játékidő megközelítette a hét órát, ezért a darabot két részben, két egymást követő estén játszották, a második este kezdetén rövid summázatát adva az előző napon játszott első résznek. Patrice Chéreau 1981-es rendezése vizuális poézisével és lenyűgöző gigantikusságával írta be magát a Peer Gynt színháztörténetébe. Magyarországon a Peer Gynt az egyik, legsikeresebb Ibsen-darab. A Magyar Színház 1917-es bemutatója több mint kétszáz előadást ért meg. A vidéki színházak közül a pécsi az 1926-os kiugró sikerű bemutatót követő két évtized során Pataky Miklóssal, Törzs fenővel, Kiss Ferenccel, majd Mester Tiborral a címszerepben tartotta műsorán a darabot. A Nemzeti Színház 1941-es premierjén a fiatal Peert Apáthi Imre, az öreget Lehotay Árpád játszotta. * A modern színház születése című jelen kötet (a Színháztudományi Szemle 35. száma) tanulmányai az 1800-as évek. utolsó harmadában megindult színháztörténeti folyamatok különböző jelenségeit értelmezik. Az írások legtöbbje és a fordítások mindegyike ennek a kiadványnak a számára készült. Néhány tanulmány a közelmúltban megvédett doktori disszertáció fejezete. Kötetünk nem írja fölül a színháztörténeti és drámatörténeti kánont, de a kortárs színháztudomány horizontjáról újra pozícionál bizonyos színházi és 9