P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)
Struktúrák és életutak emlékezete - Papp Eszter: Báb, ember és emlékezet
Báb, ember és emlékezet 1934-35 új fejezetet jelent Blattner bábos fejlődésében. Ekkor kerül megrendezésre az »Exposition de la Marionnette et la Danse« a Nemzetközi Táncarchívum palotájában. A kiállítás mindjárt a fakatonákkal kezdődött, azután Ádám és Éva egy játékával, két hatalmas billentyűs marionettel. Nagy megmozdulásnak voltunk itt tanúi. 40 francia és külföldi bábjátékos vett részt. A színpad kettős beosztású Blattner-színpad. A színpadképek Walleshausen Zsiga munkái. Ő még akkor érkezett Párizsba, amikor még én is kint voltam, s azután legodaadóbb és leghűségesebb munkatársa lett Blattnernek. A Népszövetség paródiájához készültek különleges összehajtható marionettjei (marionnette pliante) karikatúrában léptették fel az országokat. Blattner igen szép kritikákat kapott új darabjáért, a Tilinkó házasságáért. Tilinkó kegyeiért versengő hegedű és cselló párbajt vívnak, amelynek a cselló lesz az áldozata. A szaxofon és a nagydob ünnepli közös barátjukat. A La Mis re [A nyomoA alakjai maszkszernek voltak, alulról zsinórral mozgathatók. Szempillái leesnek, kinyílik a szája, karjait széttárja a közönség felé. A kritikák szerint megrázó hatása volt. Blattner Walleshausennel együtt konstruálta. Blattner fáradhatatlanul dolgozott a bábjáték új módszerein. A következő darabot, egy középkori misztériumjátékot Ádámról, Éváról és az Atyaistenről már egészen új, sajátos billentyűs marionettekkel oldotta meg. Amikor utoljára, 1937-ben kint jártam Párizsban, Blattner megmutatta nekem a működését. A wayang technikát messze felülmúlóan finom mozgásúak ezek a bábok. Anélkül, hogy a pálcákat látnánk, az egész mechanizmus zsinórral mozgatott gumicsöveken halad. Mint egy zászlótartó szerkezetben, úgy vannak a mozgatók derekára rögzítve a bábok. Két kézzel mozgatják azokat a billentyűket, amelynek segítségével az alakok megkapják mozgásukat. A képen Blattner Lucifert emeli. Igen jellemző az arckifejezésére ez az önkéntelen beleélés, ahogy maga is felveszi annak a figurának az arckifejezését, amelyet mozgat. Itt pedig az Ábel Frigyes nevű zeneszerzőt látjuk, aki megfelelő muzsikával kísérte az előadást. Általában a megvilágításnak és a megfelelő zenének igen nagy szerepe volt Blattner játékainak összhatásában. Bábszínházára jellemző volt a kísérleti jelleg. Sohasem elégedett meg azzal, amit elért, rögtön azon spekulált, hogyan lehetne azon változtatni. Ebben nagy segítsége volt az emberekkel való bánni tudása és rendkívül vonzó egyénisége." 4 S végül Blattner Géza saját maga hogyan nyilatkozik pályája elején és végén: „1918. Gyermekek szórakoztatására és magam örömére néhány bábfigurát csináltam. Felbuzdulva a külföld példáján, csakhamar elkészítettem első művészi bábszínházamat. Kutatásaim új lehetőségeket tártak fel számomra. A különböző játékmódokból kiindulva, alkalmaztam és alakítottam azokat a ma művészetének formái szerint. Ez az út vezetett színházam mai konstrukciójához. Amennyire csak lehet, alkalmazkodtam a bábszínház szcenikai lehetőségeihez. A darabok megválasztása s a bábok szerkezete megfelel a wayang, karagöz és marionett játékok ősi törvényeinek. Célom, megszüntetni a naturalista mozgásutánzást, ami úgy látom, ellentmond a bábok mechanikus szellemének. Az a négy év, amit Párizsban töltöttem, erőt adott színházam létrehozásához. Az a közönség, amelyik értékelni tudja ezt a nagy múltú művészetet, legyen bírája törekvésem eredményeinek." 5 40 évem című diavetítéses előadáshoz írott gépelt szövegéről 6 nem tudjuk, hogy előadásra került-e egyáltalán és az sem tisztázott, hogy az utólagos kézírásos javításokat mikor hajtotta végre. A szöveg utolsó mondata így hangzik: „Ennyi év után mit 97