P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)
Struktúrák és életutak emlékezete - Papp Eszter: Báb, ember és emlékezet
Báb, ember és emlékezet is kellene mondanom. Bábozni jó volt. Hinni bennük lelkesedéssel. És ha most itt búcsút is mondok, ARS LONGA VITA BREVIS EST." Láttuk tehát, hogy Blattner Géza egész életében a bábjátszásban rejlő új, korszerű művészi és technikai lehetőségeket kutatta. 1918 és 1958 között tizenkét bábszínházat épített, a hordozható amatőr színpadoktól a legtökéletesebb állandó, marionett és szimultán játéktechnikára is alkalmas, kombinált színpadokig. A különböző rendszerű árnyjátékfigurák, zsinóros, billentyűs és összecsukható marionettek, maszkok és az absztrakt mozgású figurák különféle variációi kísérletező pályájának kiemelkedő eredményei. Törekvései arra irányultak, hogy bebizonyítsa a bábművészet létjogosultságát. Megközelítési módjai és eredményei alapján nem csupán bábművészeti, hanem alapvető színházelméleti kérdésekre kapunk választ. Tanulmányom csupán ízelítő az Arc-en-Ciel Bábszínház működéséről és Blattner Géza munkásságáról fennmaradt, eddig feldolgozatlan dokumentumtömegből. Célja olyan jelentős színháztörténeti eseményekre felhívni a figyelmet, amelyek nem kerültek be még a szakma köztudatába sem: hogy az Arc-en-Ciel Bábszínház a modern európai bábjátszás legfőbb kísérleti műhelyévé vált a 30-as évekre, vagy hogy Madách Az ember tragédiáját Blattner Géza vitte először francia nyelven színre 1937-ben. Kutatásom távlati célja pedig rendszerezni Blattner Géza (báb)színházelméleti tevékenységét és összevetni a gyakorlatban megvalósultakkal. JEGYZETEK 1 Roland Schohn nevezte először manipulátornak a bábjátékost. Azért ezt a kifejezést tartja a legmegfelelőbbnek, mert világosan rámutat a kéz (latin: manus) fontosságára a bábos mesterségben. A kéz készíti el a bábot és „életet" is ő ad neki. A kéz látja el a bábos és a báb teste között a közvetítő feladatot (Schon, 1979: 35). 2 Molnár Ferenc: Liliom. Bp., 1989. 225. 3 André Kertész az Arc-en-Ciel előadásairól készített 5 fotóját az OSZMI, Bábgyűjtemény, fotótár őrzi, leltári szám 79.1-5. 4 A. Tóth Sándor: Blattner Géza Arc-en-Ciel (Szivárvány) Bábszínházának megindulása Párizsban. In.: Tóth Gábor Sándor, 2000: 279-320. A. Tóth Sándor kéziratát az OSZMI, Bábgyűjtemény, kézirattár őrzi, leltári szám 78.37.1. 5 Blattner Géza bemutatkozó szövege az Arc-en-Ciel Bábszínház 1929. október 28-i legelső premierjére kiadott műsorfüzetben. OSZMI, Bábgyűjtemény, kézirattár, leltári szám 84.5.1. 6 Blattner Géza, diaszöveg, OSZMI, Bábgyűjtemény, kézirattár, leltári szám 89.45.1. IRODALOM Az Arc-en-Ciel Bábszínház 1929. október 28-i előadásának műsorfüzete. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bábgyűjtemény, kézirattár, leltári szám 84.5.1. BELITSKA-SCHOLTZ Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig. Tihany, Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1974. CRAIG , Edward Gordon: A színész és az übermarionett. Színház, 1994, szept., 34-35. Edward Gordon Craig és Hevesi Sándor levelezése 1908—1933- Szerk. SZÉKELY György. Bp., Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 1991. Ember és báb. Bábszínházak, műhelyek, kísérletek. Szerk. TÖMÖRY Márta. Bp., Múzsák, 1990. 98
