P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)
Tárgyi és szellemi emlékezet - Molnár Klára: A színházművészet dokumentálásának új lehetőségei
A színházművészet dokumentálása A számos résztvevő között volt a müncheni Deutsches Theatermuseum küldöttsége, akik bemutatták a TANDEM-rendszert, a produkció-alapú információs adatbázist. Akkor a programban már több európai tagország (Olaszország, NSZK, Ausztria, Anglia, Dánia) vett részt. Dr. Heinrich Huesmann, a múzeum igazgatója felszólalásában hangsúlyozta, hogy minél több taggal szándékoznak bővíteni rendszerüket. Beszámolt eredményeikről, s arról, hogy a TANDEM-rendszer alkalmazásával létrejött első kiadvány bebizonyította, hogy közvetlenül az adatbázisból milyen magas színvonalú összeállítások nyerhetők. A Magyar Színházi Intézet felvette a kapcsolatot a müncheni Deutsches Theatermuseum igazgatójával. A TANDEM-rendszer részletes megismerésének, dokumentációjának, rendszerleíró és szabályait tartalmazó anyagainak ismeretében felvetődött egyik részrendszerének, a TEDI rendezési adatbázisnak bevezetése, amely a színházi előadással kapcsolatos adatokat tartalmazza. Ennek magyarországi alkalmazása megfelelőnek bizonyult, hiszen az intézetben folyó adatfeldolgozás módszere sok mindenben megegyezett a német mintával. Egy hosszabb munkafolyamat eredményeként 1987 szeptemberében az intézet csatlakozott a müncheni információs rendszerhez. A német múzeum vállalta, hogy megadja a folyamatos működéshez szükséges módszertani tapasztalatokat, a részrendszerek leírását, formanyomtatványait, megküldi azokat a kiadványait, amelyek rendszerük felhasználásával készültek. Az adatbank vállalta, hogy évadonként megküldi Münchennek a magyar hivatásos színjátszás produkciójának a TANDEM követelményei szerint feldolgozott adatait. A közös munka során szerzett tapasztalatokat az intézet 1989-ben megalakult önálló számítógépes adatbázisának kialakításakor figyelembe vettük. Az adatbank a színháztörténeti források közül a színlap, plakát, műsorfüzet, szórólap, színházak internetes honlapjai adatai alapján, valamint a sajtóban megjelent kritika, előzetes, interjú stb. kiegészítő információi segítségével dolgozza fel a színházak bemutatóit. Az egylapos színlap az előadás lényeges adatait tartalmazza: közli a bemutató helyét, idejét, a szerző(k), fordító nevét, az előadás létrehozóit, a rendező, díszlet-, jelmeztervező, koreográfus, karmester nevét, a színészek és szerepek listáját. A bemutató tényleges megtörténte után a róla megjelenő adatok lényeges forrásai a színháztörténet-írásnak. A plakát kevesebb információval, de grafikus megoldásával figyelemfelkeltő, sok esetben művészi megfogalmazásával kiállítások anyagának elemeként is jól alkalmazható. A műsorfüzet többlapos kisnyomtatvány, a színlap adatain kívül információkat közöl a darab keletkezéséről, eddigi előadásairól, cselekményéről, általában illusztrált. Bár elsődleges forrásnak a színházak által kiadott nyomtatványokat tekintjük, a sajtóban közölt írások főleg az előadásokban később bekövetkezett változásokról (szerepátvétel, beugrás, előadásszám, darabtemetés) tudósítanak. Újabban az internet széleskörű elterjedésével a különféle adatbázisok és a színházak honlapjai is hasznos információkkal szolgálnak. A bemutatótár adatlapjának megtervezésekor felhasználtuk a müncheni együttműködés tapasztalatait, az intézetben történt régebbi feldolgozó munka eredményeit, a szakmának történő szolgáltatás követelményeit. A kategóriák kialakításakor figyelembe kellett venni a számítógépes megvalósítás lehetőségeit. A technika fejlődésével az első program nem tudott lépést tartani, különösen az adatok különböző szempontok alapján történő rendezése és visszakeresése vált nehézkessé. 1998-tól kezdtük el a sokkal fejlettebb, sokrétűbb ARIADNE adatbázis-kezelő program hasz32
