P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)
Tárgyi és szellemi emlékezet - Molnár Klára: A színházművészet dokumentálásának új lehetőségei
A színházművészet dokumentálása nálatát az adatlap megváltoztatása nélkül, a régi adatbázis átforgatásával. Az új számítógépes program nagy előnye, hogy az intézet gyűjteményei és könyvtára is ehhez az adatbázis-kezelő programhoz csatlakozott. Az adatfelvételi űrlap olyan alapséma, mely többfajta műfajú előadás feldolgozására is alkalmas. Több kategóriát tartalmaz, mint amennyit egy-egy produkció feldolgozásakor általában kitölteni szükséges. Egy-egy kategóriába végtelen számú adat vehető fel. Az alkotófolyamat azon fontos, de ritkán előforduló adatai számára, amelyekre előre kidolgozott rubrika nincs, két üres kategóriát hagytunk, ahova a funkció megjelölésével minden ilyen felmerülő adat felvihető. Minden esetben közöljük a feldolgozás alapját képező forrást, az előadás nyelvét, a bemutató módját. Az utóbbi kategória típusai: ősbemutatón egy darab első nyilvános előadását értjük. Adaptáció esetében dokumentálásának problémája az, hogy mi tekinthető a bemutató szempontjából ősbemutatónak, ki tekinthető szerzőnek. Jelenleg a hagyományok és a külföldi példa (müncheni Színháztörténeti Múzeum) tapasztalatai alapján a bemutatott darab feldolgozásánál a színpadi szöveget vettük meghatározónak, ezért egy-egy irodalmi alap (regény, novella, filmforgatókönyv) különböző színpadi megvalósításai új műnek minősülnek. Szerzője a színpadra alkalmazó, az irodalmi alap szerzőjét az alapszöveg írójaként tüntetjük fel. Ezen elv alkalmazásának megfelelően például Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének több magyar ősbemutatója születhetett. Kapás Dezső, Bezerédi Zoltán, Szakonyi Károly, Sopsits Árpád színpadi adaptációi, valamint Petrovics Emil operája (amely Maár Gyula librettójára íródott). Magyarországi bemutatónak tüntetjük fel azt az előadást, amelyen a darab először kerül színre hazánkban. Bemutatónak tekintünk minden olyan előadást, amely vagy első alkalommal kerül az adott színház színpadára, vagy korábbi színreviteléhez képest lényeges színjátékeleme: szövegkidolgozás, fordítás, rendezés, díszlet-jelmez változott meg. Felújításról akkor beszélünk, amikor egy rendezést az eredeti koncepció lényeges megváltoztatása nélkül bizonyos játszási szünet után újra elővesznek. Áthelyezésnek nevezzük egy kész produkció új játszóhelyre történő átvitelét. Az adatlap témakörének első nagy csoportja az előadott műre - keresési cím, produkciós cím, eredeti cím, a szerző neve, nemzetisége, átdolgozó, irodalmi alap címe, szerzője, zeneszerző stb. - vonatkozik. A keresési cím a mű első előadásakor vagy első fordításakor meghonosodott változat, a produkciós cím az adott bemutatón a színház által megadott változat, amelyek általában megegyeznek. Az eredeti cím a darab címe a megírás nyelvén. Egyes, a színházak által nem közölt kategóriák kitöltéséhez (eredeti cím, szerző nemzetisége), amennyiben még nem szerepelnek adatbázisunkban, kiegészítésül lexikonok, illetve az internet adatbázisai szolgálnak forrásul. A műfaj megjelölésekor mindenkor megadjuk a színlapon található megjelölést, így fordulhat elő, hogy ugyanaz a dráma más-más rendezői, dramaturgiai elképzelés, megvalósítás során különböző megjelöléssel kerül felvitelre. Brecht Koldusoperájának a színházak által megadott műfaji megjelölései adatbázisunkban: zenés játék, zenés színmű, szatíra zenével, állapot két részben, gengszterballada, musical. A következő kategóriában az előadást besoroljuk ún. normásított műfajba (próza, zenés, gyermek- ill. ifjúsági előadás, kabaré, báb, egyéb). Kifejezetten zenés produkciónak az opera, operett, musical előadásokat tekintjük, a zenés játékok próza és zenés megjelöléssel kerülnek feldolgozásra. A műfaji besoroláshoz viszonyítva 33
