Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

DÁVIDHÁZI PÉTER: A nemzet mint res ficta et picta keletkezéséhez

Dávidházi Péter A nemzet mint res ficta et picta keletkezéséhez „Párducos Árpád" és „eleink" útja a költészettől a történetírásig „Das, was heute in Europa 'Nation'genannt wird und eigentlich mehr eine res facta als nata ist (ja mitunter einer res ficta et picta zum Verwechseln ähnlich sieht-), ist in jedem Falle etwas Werdendes [...]." Friedrich Nietzsche

1 „Az, amit ma Európában »nemzetnek« neveznek, és ami voltaképp inkább res facta, mint nata (sőt olykor a megtévesztésig hasonlít valami res ficta et picta-ra), minden esetben kialakulóban levő [...] képződmény..."

2 Vörösmarty Árpád emeltetése (Egy kép alá) című költeménye (1825), amely Toldyt azonnal lenyűgözte,

3 már első sorában meghatározza eredetmondai szemléletét: „Nézz Árpádra, magyar, ki hazát állíta nemednek". Azonban a tizenhat soros költemény csak a tizennegyedik sor végén jut el a beszélőt és a megszólítottakat eredetközösséggé egyesítő beszédmód alapformulájához, a többes szám első személyű birtokviszonyhoz („S hó kebelű deli hölgyekkel diadalmas apáink"), melyet nemsokára a Zalán futása már nyitósorában, sőt annak sorkezdő szószerkezetében előre bocsát, azonnal meghatározva az egész mű beszédhelyzetét, narrátor és közönség történelmi összetartozását: „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?" Vörösmarty eposzában a történelmi közösségteremtés nyelvtani eszközeihez és genealógiai metaforáihoz a kor más (költői és történészi) műveiből ismerős epitheton ornans-ok kapcsolódnak. A díszítő jelzők hagyományozódásának szép példája, hogy a narrátor 1 Friedrich Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse. Vorspiel einer Philosophie der Zukunft. In: uő.: Werke in drei Bänden. I—III. Kiad.: Karl Schlechta. München, Carl Hanser Verlag. 2. átnézett kiadás. 1960. (A továbbiakban: Nietzsche 1960.) II. 717. 2 Friedrich Nietzsche: Válogatott írásai. Vál. és bev.: Széli Zsuzsa. Ford.: Szabó Ede. Budapest, Gondolat, 1972. 325-326. 3 Toldy Ferenc Bajza Józsefhez, 1825. jülius 15. Bajza József és Toldy Ferenc levelezése. S. a. r. és jegyz.: Oltványi Ambrus. Budapest, Akadémiai, 1969. 239. Vö.: Aurora, 1826. 1-19. 95