Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)
ZENTAI MÁRIA: Az íbisz legfeketébb tolla
sorolták, a Három rege mellett, de lehet szomszédja A szegény asszony könyve vagy a Jóslat is. A keletkezés kontextusa tehát bizonytalan, nem segít az értelmezésben. Annál biztosabb viszont a forrás: Mikes Kelemen 206. levele, 1759. dec. 29-ről. A kritikai kiadás szerint a költemény „lényegében e történetnek költői feldolgozása". Valóban, de feldolgozáson ebben az esetben jelentős bővítés értendő, amivel a költő értelmezi is az elmondottakat. Mikes rendkívül szűkszavúan, alig 21 sorban adja elő a remete történetét, aki káromlással imádkozik, majd amikor a szigetre vetődő püspök megtanítja a „rendes" imára, azt elfelejtvén a vízen fut a távolodó hajó után. A csoda láttán a püspök megnyugtatja: imádkozzék úgy, mint eddig, mert „Isten a sziv imádságát szereti, es nem a szónkra figyelmez". 1 4 A történetnek több változata létezik, szerepel Temesvári Pelbárt exemplumai között is, aki Szent Ambrus milánói püspökhöz köti. 1 5 Mikesnél nincs neve a püspöknek, nem tudjuk, miért, hogyan került a remete a szigetre, miért imádkozik olyan különösen, miért köt ki a hajó. A történetmondás az ószövetségi elbeszélő technikára emlékeztet azzal, hogy csak az előteret, a tetteket és kimondott szavakat szerepelteti, a háttér, vagyis mindenféle bővebb leírás, magyarázat, külső vagy belső motiváció hiányzik. 1 6 Mikes számára a példázatszerűség a fontos. A történet megírásának apropója a személyes fohász és remény: „ és kérjük (Istent) hogy ne hadgya el ezután is a szegény bujdosokat, el nem fordítván szent szemeit rollok, de ne szájal, hanem szivei kérjük, mert az emberek a szájat halgattyák meg, de az Isten a szivet tekenti. valamint történt egy szent remetével..." stb. 1 7 A Mikes szavaiban előrebocsátott és a történet végén a püspök szavaiban megismételt tanulság keretként veszi közre az igazát bizonyító csodás történetet, többszörösen megerősítvén a hívő lélek bizalmát az Úrban. De akármilyen megnyugtató is teológiai szempontból a végkifejlet, a nyelvet illető implikációi annál nyugtalanítóbbak. Úgy vélem, Vörösmarty feldolgozási módja ezt a nyugtalanító vonást erősíti fel. Mikes rendkívül takarékos előadásával szemben ő három részes, a részek különállását versforma-váltással is kiemelő epikus költeményt, verses legendát írt. Jelenetekre tagolt felépítése rokonítja azzal a balladára emlékeztető Vörösmarty-versfajtával, amelyet Gyulai „beszélykének" nevez: a Kemény Simon, a Szép Ilonka, A katona, a Csik Ferke, A hű lovag ilyen szerkezetű. A szent ember első jelenete a remete bemutatása, má14 Mikes Kelemen összes művei I. Törökországi levelek és misszilis levelek. S. a. r.: Hopp Lajos. Budapest, Akadémiai, 1966. 298-299. 15 Mikes, id. kiadás jegyzete, 796. 16 Vö. Erich Auerbach elemzésével Ábrahám történetéről: Erich Auerbach: Mimesis. Princeton, New Jersey, 1968. 8-23. 17 Mikes, id. kiadás, 298. 76
