Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)
IMRE LÁSZLÓ: Az irodalomalapítás műfaji hierarchiája és Vörösmarty pályakezdése
részvét vándorlása az egyes síkok között." A metafizikai síkba vegyülő reális színfolt példájára a Cserhalomból hozza fel Barta János azokat a sorokat, amelyekben az ősz Ernyei siratja elrabolt leányát: Sírba ha tettem volna magam, hogy mélyen az undok Földnek alatta hever, tudnám; ha zajába sodorván A Duna nyelné el, tudnám, hogy szőke habok közt Tagjait úsztában pusztító halsereg űzi. A szöveg metafizikai telítettségének következménye, hogy az „egész emberi életet átvetíti a heroikus küzdelmek síkjára... Keresi a magyar történelemnek azokat a szakaszait, amelyek ezt az élményt aktualizálják. (Őstörténet, honfoglalás, török hódoltság - eposzban és drámában.) Kínzó metafizikai látomásaitól kíván szabadulni - ezért olvad bele a nemzeti közösségi élet formáiba: közhangulat íratja vele a Zalánt, a szent öröm, a nemzet egyetemével való eksztatikus együttérzés." Ugyanezt a jelenséget, egyébként szintén hitelesen, úgy írja le Tóth Dezső, mint a hagyományos műfajok romantizálását: Kölcseynél ez vezet el a nemzeti történelem vizionárius megidézéséhez (Rákóczi, hajh..., Rákos), Kisfaludy Károly Mohácsa hoz, az óda, a himnusz, a ballada, az elégia, az epigramma (Vörösmartynál A három egyesült fejedelmekre) romantikus átalakulásához. 1 5 A romantikus műfaji hierarchia tehát nemcsak a műfajok újfajta elrendeződését jelentheti (például a regény és a rapszódia felértékelődését), hanem a hagyományos műfaji normáktól elütő, romantikus műfaji változatok speciális sorát. Ebből a szempontból tehát majdnem mindegy, hogy a kor reprezentatív műfajának tekintett eposzban a klasszicizmus, sőt az antikvitás örökségét érzékeljük inkább vagy az ossziáni vonásokat. (Nem lehetetlen, hogy az Osszelt író Arany János e két alkatelem egyesítés helyetti választó szembeállításával is időleges összetartozásukat hangsúlyozta.) Fontosabb az, hogy Osszián nélkül a görög-római hősköltemény kellékei unalmassá, iskolássá válhattak volna. Ugyanakkor a homéroszi-vergiliusi elemek nélküli ossziáni csapongás kontroll és kompozíció nélküli búsongássá eshetett volna szét. Eme kiegyenlítődés hangzásbeli megfelelője a hexameter által megfékezett leírások hangulatisága. Vörösmarty tehát nem úgy alapít irodalmat, hogy komolyan vett romantikus műveit tréfás-parodikus formákkal kérdőjelezné meg, mint Kisfaludy Károly, hanem hogy hagyományos és újszerű vegyítésével új, romantikussá tett, szubjektivizált epikus műfajok rendszerét alkotta meg. Igaz, a reneszánszból származik az eposznak az a felfogása, hogy mint genus mixtum sem nem tiszta elbeszélés, sem nem tiszta líra vagy drá15 Tóth Dezső, i.m. 43. 26
