Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)
MILBACHER RÓBERT: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól
lát, míg a tisztázat két 17x22 cm nagyságú lap három oldalát foglalja el; amennyiben nem lettek volna foglaltak a szürke, illetve a fehér lapok oldalai, akkor semmi sem indokolná, hogy a nyilvánvalóan szorosan összetartozó rajzok és a költségvetés két külön lapra kerüljenek egy helyett. Vagyis megint oda jutottunk, hogy nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a költözés dátuma lenne a post quem, hiszen valószínűleg a vers papírra vetése megelőzte a tervrajzokét. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy éppen az Előszó kézirataira kerültek az alaprajzok, és nem valamely más szövegére, s így a tisztázaton (vagy második kéziraton) tett irónos javítás továbbra is fenntartja annak a feltételezésnek a lehetőségét, hogy a szintén irónnal rajzolt tervrajzok és a javítás közel egyidejű lehet. Mint fentebb volt róla szó, a kéziratgyűjteményben számos irónnal történt beírás található, így az 1849 utánra datált verseknél is, mint amilyen az Emléklapra vagy Az ember élete című versek. Az ember élete Batthyány Kázmér halálára íródott, vagyis a Vörösmartynak egykor évjáradékot adó főúr halálozási dátuma után (1854. július 12.) keletkezett. Vörösmarty ezt a szöveget A vén cigánnyal és Batthyány sírfelirataival együtt Eötvössel elküldte Csengery Antalnak, hogy jelentesse meg a Magyar nép könyve című kiadványban. Erről Gyulai így ír Arany Jánosnak 1854. szeptember 6-án: „Vörösmarty két költeményt küldött. Egyik, mely a negyedik füzetben fog megjelenni, keveset ér, a másik, mely bordal s az öregnek egész elkeseredett kedélyét fölleplezi, igen szép, különösen eleje genialis, de fájdalom oly alakban, mint írva van, aligha megjelenhet s kérdés az öreg fog-e változtatni rajta?" 3 2 Vagyis az Előszóról mintha nem tudna sem Eötvös, sem Gyulai, sem Kemény (holott 1854-ben mindanynyian jártak nála Kápolnásnyéken), vagy legalábbis mélyen hallgatnak róla. Ennek oka az lehet, hogy az Előszó ekkor még nem készült el, hiszen ha kész lett volna a szöveg, bizonyára megmutatta volna Eötvösnek, még akkor is, ha nem akarta publikálni a többivel együtt: vagyis ezek szerint az Előszó így A vén cigány után nem sokkal készülhetett el. Az Előszó és A vén cigány közötti hangulati és tematikus rokonság tagadhatatlannak tűnik, sőt bizonyos metaforák használata, mondat- és képszerkesztés is igen-igen erős párhuzamot mutat. 3 3 (Megkockáztatom, hogy miként A vén cigányt összekapcsolják a krími háborúval, úgy az Előszó szövege is kap32 Gyulai Aranynak, 1854. szeptember 2. In: Gyulai Pál levelezése 1843-tól 1867-ig. S. a. r.: Somogyi Sándor. Budapest, Akadémiai, 1961. 194. 33 Hasonlóságok tehát: zengjen vésznél szilaj abban - folyton-folyvást ordított a vész; zengő zivatartól, / Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, / Fákat tép ki és hajókat tördel, Eletet fojt, vadat és embert öl - A vész kitört. Vérfagylaló keze / Emberfejekkel lapdázott az égre, / Emberszivekben dúltak lábai. / Lélekzetétől meghervadt az élet, / A szellemek világa kialutt, / S az elsötétült égnek arcain / Vad fénnyel a villámok rajzolák le; elfojtott sóhajtás - népeknek átkai / Sóhajtanak fel; üvölt, sír e vad rohanatban - ordított a vész; vak csillag, ez a nyomorú föld - Üvegszemén a fagy fölengedend; Noé bárkája - Zöld ág virított a föld ormain; Kézirat: Ki dörömböl az ég boltozatján - Tetőzetet nyert a nagy épület stb. 188
