Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)
MILBACHER RÓBERT: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól
azon igen lényeges problémákra reflektál, amelyek elsősorban a szöveg nemértése körül összpontosulnak. A vers értelmezhetetlensége nyilván abból a tényből fakad, hogy a címet csupán a szöveg státusára vonatkozó „műfajjelzetként" érzékeli az olvasó, míg az első sor rámutatása a befogadót valamilyen másik műhöz utalja, amelynek a hagyományos elvárás értelmében követnie kellene az előszót [sic!]. A cím és a rámutatás feltételezhető funkciójának még egy következménye van, tudniillik mivel a mű létfeltételei kerülnek a figyelem középpontjába, így az egyes szám első személyű megszólalót bizonyosan a szöveg szerzőjeként azonosítja be a figyelmes olvasó. (Ebből következik továbbá, hogy a „Most tél van és csend és hó és halál" sor időhatározója is csak közvetlen valóságra vonatkoztatott jelentést kaphat az uralkodó értelmezési tradícióban, tehát a szöveg születésének most-jára kell utalnia: így kerülhet be a vers datálásába - mindenfajta filológiai megalapozás nélkül - a tél.) Az Előszó tehát - minthogy a szerző életében nem jelent meg, a kéziraton nincsen dátum és semmiféle kortárs tudósítást sem találhatunk róla - tökéletesen kontextus nélküli, mintegy magára maradt, társtalan műnek tűnhetett mindenekelőtt Gyulai Pál számára, aki elsőként közli az 1863-64-es Vörösmarty-kiadásában. Természetesen Gyulait is zavarja, hogy a művet nem tudja beilleszteni az általa összegyűjtött korpuszba, és meg is próbálkozik valamiféle kontextus hozzárendelésével: „...hogy egy már elkészült, vagy csak még készülendő műnek volt-e az előhangja, nem tudhatni. Iratai közt nem találtatott egyetlen egy kész nagyobb mű sem, csak egypár kisebb költemény töredéke s egy-két nagyobb mű terve, melyek közt az »örök zsidó« [sic!] a legkésőbbi. Lehet, hogy az előszót [sic!] az Örök zsidóhoz írta." 5 Gyulai feltételezése azonban az azóta feltárt adatok fényében bizonyosan nem igazolható, hiszen az Örök zsidó legkésőbbi töredéke majdnem bizonyosan 1848-as/ vagyis a nagy valószínűséggel Világos után keletkezett - bár erre sincs közvetlen filológiai bizonyítékunk, legfeljebb tematikus érvekkel lehet alátámasztani - Előszónak nem sok köze lehet a drámatöredékhez. (Arról nem is beszélve, hogy az Örök zsidó sohasem készült el, vagyis nem valószínű, hogy prológus született volna egy el nem készült műhöz, hiszen a prológus többnyire a bevezetendő mű elkészülte után íródik, amint arról a vizsgált mű „Midőn ezt írtam...." felütése is tanúskodhat.) Gyulai nem állít bizonyosat az Előszóról, legfeljebb feltételezéseit közli, s igazából nem is vált megnyugtató igazsággá véleménye, így további feltételezések kaptak szárnyra a verset illetően. Az egyik ilyen feltevés Vörösmarty német fordítójától, Paul Hoffmanntól 7 származik: „Az a vélemény, hogy 5 Vörösmarty Minden Munkái. Rendezte és jegyzetekkel kísérte [sic!] Gyulai Pál. Pest, 1863-64. II. 313. A húsz éwel későbbi Összes Munkái „teljes" kiadásában sem tudott egyebet mondani. Vö.: Vörösmarty Összes Munkái. Teljes kiadás. Rendezte és jegyzetekkel kisérte [sic!] Gyulai Pál. Budapest, 1884. I. 459. 6 Vö.: Vörösmarty Mihály összes művei. 10. kötet. Drámák. V. S. a. r.: Fehér Géza. Budapest, Akadémiai, 1971. 759-769. 7 Michael V-'s Ausgewählte Gedichte. Deutsch von Paul Hoffmann. Wien-Pest-Leipzig, 1895. 121-122. 180
