Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

S. VARGA PÁL: „...a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie..."

sához csatlakozott; eszerint „a

1 világpolgár' dicsőséges neve csak a' szerencsésebb 's nagyobb elméknek 's charactereknek adathatik"; az a gondolata azonban, amellyel ezt folytatja, a Gondolatok a könyvtárban zárlatát is közelről érinti: ,,[n]agyobb része az embereknek közvetlenül csak magának vagy családának, vagy egy kis körnek él, s csak közvetve él a' hazának; a' köztársaságnak 's részint az egész világnak 's talán nem hibázunk, ha azt állítjuk, egyes embernek hazafinak, az egész nemzetnek világpolgárnak kell lenni [...]." Eltéveszthetetlen itt már a (frissen olvasott) Parainesis hatása is - bár Vörösmarty láthatólag nem enged még Kölcsey radikális következtetésének; akit Napóleon tragikus nagysága úgy megigézett, mint őt, nyilván nehezen fogadhatta volna el, hogy Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott. Ennek megfelelően ekkori álláspontja szerint méltó a kozmopolita névre „mindazon műves, művész és tudós, kiknek munkálkodások az egész emberiségre kiható".

1

8 A Gondolatok a könyvtárban első nagy egysége kérdésessé fogja tenni ama számos „művész, műves és tudós" egész emberiségre gyakorolt hatását; Vajda 1839-es cikke azonban más oldalról hathatott. Ebben Vörösmarty olyan kitételeket olvashatott, amelyek az ember istenülési vágyával szembeni szkepszisét növelhették. A cikk hatása közvetlenül is kimutatható: az a mondata, hogy „A haza legyen isten képe", visszaköszön a Honszeretet című, 1843-as versben, azt a kijelentését pedig, mely szerint „Isten vágyakat olta a' kebelbe, a

1 haza fejtse ki azokat és adjon nekik magas irányt; isten akarattal ékesíté föl a' lelket; a' haza törekedjék [...] oda jutni, hogy kiki a jót, szépet és közhasznút akarja",

1

9 a Gondolatok a könyvtárban zárlata parafrazeálja. (A különbség abban áll, hogy míg Vajda a haza kötelességét hangsúlyozza tagjaival szemben, hogy ti. az egyetemes emberi felé való emelkedésre tegye őket képessé - Vörösmarty az egyén kötelességét hangsúlyozza majd, hogy a nemzet emelése által - közvetve - járuljon hozzá az emberiség emelkedéséhez.

2

0) 1839-ben jelentek meg Hunfalvy Pál Dresdai levelei is, amelyekben szerzőjük hazafiság és kozmopolitizmus viszonyáról értekezik. E levelek szerzője Vörösmarty Vajda-kritikájának gondolatmenetét folytatja, ám közelebb kerül Kölcsey álláspontjához. Szerinte az emberiség legnagyobb jótevői is mindig nemzetük körében tevékenykednek; amit létrehoznak, utóbb - jelentőségénél fogva - válik kozmopolitává. (Egyébként még ez a logika is Vörösmartytól származik, ezt ő azonban csak a köznapi emberre - földművesre, 18 Vajda Péter leveleiről. Figyelő, 1837. április 18. In: Vörösmarty Mihály összes művei. 15. kötet. Vegyes prózai dolgozatok. S. a. r.: Bodolay Géza és Horváth Károly. Budapest, 2000. 119. 19 uo. 760. 20 Meglepő, hogy sem a Vörösmarty-kritikai kiadás nem tud Vajdának e cikkéről - hiszen nemcsak a Gondolatok a könyvtárban, hanem a Honszeretet is sokat köszönhet neki, konkrét motívumokig elmenően -, sem a korszak kritikatörténeti feldolgozása, amely csak a Pesti levelek kozmopolita nézeteit ismerteti. 165