Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

S. VARGA PÁL: „...a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie..."

bányászra - alkalmazta, szemben a ,,világpolgárok"-kal.) „Ha hazafiság szóval 's tettel nyilatkozó azon igyekezet, hazája' dicsőségét és boldogságát mindenképpen [...] előmozdítani [...]: úgy a' világpolgárság nem lehetne egyéb mint amaz igyekezetet a' föld' minden népeire kiterjeszteni. De valljon lehetséges-e az? Az általános jónak eszméje ollyan, mint a' szivárvány, melly ivét minden néző szem után alakítja; ollyan, mint a' gondolat, mellyet különféle nyelven fejeznek ki. [...] De [...] kérdem, halandónak ereje terjed-e annyira, hogy a' földnek minden, vagy csak több népeire hasson? [...] Ki az irást, a' könyvnyomtatást, a' mágnestűt feltalálta, világpolgár volt, vagy inkább hogy fogalomzavarba ne essünk, azon lelkek' találmányai voltak világpolgáriak. Mert Columbus mint spanyol fáradozott [...], de az ő sükere túlszárnyalta Spanyolországot és az egész földé, világpolgárrá lett [...]. [...] [K]i nemzetét dicsőíti, jólétét előmozdítja és biztosítja, az hazafi, 's ha igyekezetének sükere első terén tul terjedve mind tágabb körben boldogítand, 's az emberiségnek az idomtalan természet felett állandó győzelmet adand, cosmopolita lesz."

2

1 Végül arra az álláspontra jut, hogy minden nemzetnek megvan a csak általa teljesíthető feladata az emberiség nagy munkájában: „Nemzetisedjünk meg, hogy a' magyar genius is a' világpolgárság' oltárára tehesse le zsengéjét, 's a' többi nemzetekkel együtt arra törekedjék, melly az emberiség' sajátja, 's melly nélkül a' népek csak fajok nem nemzetek."

2

2 Tudjuk, 1845-46-ban Erdélyinek lesz ez kedvenc gondolata. Azért sürgeti a magyarság szellemi hazájának feltérképezését, hogy végre kitudhassuk, mi a mi feladatunk az emberiség nagy munkájában. („Minden nemzetre várakozik valami éspedig egyedül az ő számára feltartott valami, kivívandó, mely neki oly kötelessége, mint gyermeknek a szülei tisztelet. Ki van-e már mondva eme reánk várakozó eszme, fölfedeztük-e már a reánk néző tisztet?"

2

3) Kölcsey hatásának lényege talán Pulszky visszaemlékezésében mutatkozik a legtisztábban: mint írja, Kölcsey figyelmeztette arra, hogy „az egész emberiségnek úgy szolgálhatunk legjobban, ha hazánknak, nemzetünknek áldozzuk tehetségeinket, munkásságunkat".

2

4 Korompay János azt a (Leo Thunnak írt) levelét is idézi, amelyben Pulszky németre fordítja Kölcsey kardinális tételét.

2

5 Pulszky számára teljesen világos volt, milyen következményekkel jár e fordulat a történelem felfogásában. Magyarország történelmét 21 Athenaeum, 1839. Második félév, 25-26. szám, 389-390. (Kiemelések az eredetiben.) 22 uo. 407. 23 Kisfaluáy Károly minden munkái. (1846) In: Erdélyi János: Iroáalmi tanulmányok és pályaképek. S. a. r.: T. Erdélyi Ilona. Budapest, 1991.111. 24 Lásd Korompay H. János: A „jellemzetes" irodalom jegyében. Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása. Budapest, 1998. 86-87. 25 ,,[F]ür die ganze Menschheit ist die Brust des einzelnen zu eng, nur ein Gott konnte für sie sterben, für den schwachen Menschen ist es gross genug, für sein Vaterland leben und wirken zu dürfen." uo. 87. 166