Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)
DÁVIDHÁZI PÉTER: A nemzet mint res ficta et picta keletkezéséhez
földiek és a magyar hazafiak lelkes tekintetétől kísérve. 3 1 Sokatmondó, hogy tudományosnak szánt dolgozatában Horvát költői és képzőművészeti megjelenítésekre támaszkodik, és bizonyító anyaga túlnyomó részét akkor is művészi alkotásokból kénytelen venni, amikor ezt a már intézményesen elismert viseletet történelmi adatok segítségével kívánja a nemzeti jelleg egyik alapszimbólumává avatni. Mint egyes metszeteken látható, a testőrséget 1760. szeptember 11-én kelt leiratával megalapító Mária Terézia uralkodása óta párducbőr díszlett a daliák vállán, 3 2 a szabályzatukban részletesen leírt három rend ruhájuk legszebbikének (a nagy parádés vagy nagy gála öltözetnek) ez elmaradhatatlan része volt. Noha az alapításkor gróf Pálffy Miklós udvari kancellárnak a vármegyékhez küldött értesítése némileg megtévesztően mint tigrisbőrt („tygridum pelles") említette, 33 a kacagány egykorú és későbbi ábrázolásain egyaránt jól látszanak a párduc pettyei, ez maradt az ezüsttel hímzett, ékköves csattal összefogott kacagány anyaga az 1795. november 1-én I. Ferenc által megerősített testőrszabályzat (.Regulamentum pro Regio-Hungarica Nobili Turma Praetoriana. Viennae, 1795.) életbe lépése után is, a századforduló sajtójában (például 1802-ben) megjelent lelkes beszámolók is rendre párducbőrként emlegették az Esterházy Miklós herceg vezérletével felvonult testőrök öltözetének e talán legfestőibb tartozékát, 3 4 bár például Christopherus Rosier 1805-ben megjelent német dolgozata (Ungarische National-Tracht), mely a magyaros viselet eszményét ünnepli a bécsi magyar testőrök pompás öltözékében, ezüst griffekkel beszegett tigriskacagánynak („ein Tiegerfell") nevezi gálaruhájuk legfelső darabját. 3 5 De akár párduc volt, akár esetleg tigris, Horvát nem talált írott történeti forrást, amelyre hivatkozva ezt a Bécsben is hagyományosan és jelképesen magyarnak elfogadott öltözetet Árpádig megnyugtatóan vissza tudta volna vezetni. Kényszerhelyzetére jellemző, hogy tanulmánya utolsó kérdésére („Mi módon viselték Atyáink a' Párdutzbőr nemzeti vitézékességet?") megint csak egy kései rézmetszet ábrázolatának anakronisztikus visszavetí31 Horvát 1837. 3. 32 Lásd a Mária Terézia korabeli magyar testőr egykorú ábrázolását: Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig (1711-1815). Budapest, Athenaeum, 1898. 289.; ugyancsak jól látható a párducbőrös testőrségi öltözet a II. Lipót koronázásáról (1790) készült színes rézmetszeten, lásd: Stefan Holcík: Pozsonyi koronázási ünnepségek 1563-1830. Ford.: Nagy Judit. Budapest, Európa, 1986. 46. Köszönöm Gyapay Gábornak és Gyapay Lászlónak, hogy e képekre felhívták a figyelmemet. 33 Teljes latin szövegét lásd: Ballagi Aladár: A magyar királyi testőrség története különös tekintettel irodalmi működésére. Pest, Légrády testvérek, 1872. (A továbbiakban: Ballagi 1872.) 405-409., a tigrisbőr említését: 407. 34 Magyar Hirmondó, 1802. XXI. szakasz, 1. sz. 3-5.; illetve 40. sz. 690-692. Vö.: Ballagi 1872. 378. 35 Christophorus Rosier: Ungarische National-Tracht. In: Literatur und Kultur im Königreich Ungarn um 1800 im Spiegel deutschsprachiger Prosatexte. Auswahl und Nachwort von László Tarnói. Budapest, Argumentum, 2000. 123-124. 102
