Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

DÁVIDHÁZI PÉTER: A nemzet mint res ficta et picta keletkezéséhez

földiek és a magyar hazafiak lelkes tekintetétől kísérve. 3 1 Sokatmondó, hogy tudományosnak szánt dolgozatában Horvát költői és képzőművésze­ti megjelenítésekre támaszkodik, és bizonyító anyaga túlnyomó részét akkor is művészi alkotásokból kénytelen venni, amikor ezt a már intézményesen elismert viseletet történelmi adatok segítségével kívánja a nemzeti jelleg egyik alapszimbólumává avatni. Mint egyes metszeteken látható, a testőrséget 1760. szeptember 11-én kelt leiratával megalapító Mária Teré­zia uralkodása óta párducbőr díszlett a daliák vállán, 3 2 a szabályzatukban részletesen leírt három rend ruhájuk legszebbikének (a nagy parádés vagy nagy gála öltözetnek) ez elmaradhatatlan része volt. Noha az alapításkor gróf Pálffy Miklós udvari kancellárnak a vármegyékhez küldött értesítése némileg megtévesztően mint tigrisbőrt („tygridum pelles") említette, 33 a kacagány egykorú és későbbi ábrázolásain egyaránt jól látszanak a párduc pettyei, ez maradt az ezüsttel hímzett, ékköves csattal összefogott kacagány anyaga az 1795. november 1-én I. Ferenc által megerősített testőrszabályzat (.Regulamentum pro Regio-Hungarica Nobili Turma Praetoriana. Viennae, 1795.) életbe lépése után is, a századforduló sajtójában (például 1802-ben) megje­lent lelkes beszámolók is rendre párducbőrként emlegették az Esterházy Miklós herceg vezérletével felvonult testőrök öltözetének e talán legfestőibb tartozékát, 3 4 bár például Christopherus Rosier 1805-ben megjelent német dolgozata (Ungarische National-Tracht), mely a magyaros viselet eszményét ünnepli a bécsi magyar testőrök pompás öltözékében, ezüst griffekkel be­szegett tigriskacagánynak („ein Tiegerfell") nevezi gálaruhájuk legfelső darabját. 3 5 De akár párduc volt, akár esetleg tigris, Horvát nem talált írott tör­téneti forrást, amelyre hivatkozva ezt a Bécsben is hagyományosan és jelké­pesen magyarnak elfogadott öltözetet Árpádig megnyugtatóan vissza tudta volna vezetni. Kényszerhelyzetére jellemző, hogy tanulmánya utolsó kérdé­sére („Mi módon viselték Atyáink a' Párdutzbőr nemzeti vitézékességet?") megint csak egy kései rézmetszet ábrázolatának anakronisztikus visszavetí­31 Horvát 1837. 3. 32 Lásd a Mária Terézia korabeli magyar testőr egykorú ábrázolását: Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig (1711-1815). Budapest, Athenaeum, 1898. 289.; ugyancsak jól látható a párducbőrös testőrségi öltözet a II. Lipót koronázásáról (1790) készült színes rézmetszeten, lásd: Stefan Holcík: Pozso­nyi koronázási ünnepségek 1563-1830. Ford.: Nagy Judit. Budapest, Európa, 1986. 46. Köszönöm Gyapay Gábornak és Gyapay Lászlónak, hogy e képekre felhívták a fi­gyelmemet. 33 Teljes latin szövegét lásd: Ballagi Aladár: A magyar királyi testőrség története különös tekintettel irodalmi működésére. Pest, Légrády testvérek, 1872. (A továbbiakban: Ballagi 1872.) 405-409., a tigrisbőr említését: 407. 34 Magyar Hirmondó, 1802. XXI. szakasz, 1. sz. 3-5.; illetve 40. sz. 690-692. Vö.: Ballagi 1872. 378. 35 Christophorus Rosier: Ungarische National-Tracht. In: Literatur und Kultur im Königreich Ungarn um 1800 im Spiegel deutschsprachiger Prosatexte. Auswahl und Nachwort von László Tarnói. Budapest, Argumentum, 2000. 123-124. 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom