Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - MÉSZÁROS EMŐKE: Az ember tragédiája bábszínpadon

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA BÁBSZÍNPADON A lehetőség szerint haza-hazalátogató Blattner érdeklődéssel figyelte Németh Antal szellemi és színházi fejlődését, pályáját, de a tehetséges rendező is érdeklődéssel figyelt a párizsi alkotóműhely eredményeire. 1932-ben ünnepelte a magyarországi színházi és kulturális élet Az ember tragédiája bemutatójának 50-ik évfordulóját. Németh Antal maga is a mű megrendezésére készült, tudományos apparátussal dolgozott jelentős művén, mely Az, ember tragédiája a színpadon címmel, 1933-ban jelent meg önálló kötetben. Ebben kiemelt helyen és egyetértőleg idézi Voinovich Gézát: (A tragédia) „a drámának csak a mezét ölti magára, voltaképp gondolati költemény. A cselekmény háttérbe szorul, csak szolgálója lesz a gondolatnak. Az alakokról lehull az egyéni vonás: fogalmak személyesítői, jelképszerűek. A drámai költemény mintha visszatérne a misztériumhoz s felöltené az ősi vonásokat, melyeket a dráma lassanként levetkőzött."

6 Magától értetődő, hogy ebben az időszakban Németh Antal minden gondolatát áthatja Madách műve, annak értelmezési lehetőségei, a bemutató) problémái, az új rendezés gondolata. Ekkor kerül újra közelebbi kapcsolatba Blattner Gézával, s éjszakai beszélgetések gazdagítják a Tragédiával kapcsolatos gondolatokat is. Ahogy Németh emlékezik: „Akkor, 1932-ben egy külföldi ösztöndíj segítségével egy hónapot töltöttem Párizsban. Akkor Boulogne sur Seine-ben Gézukánál laktam. Felhasználtuk az alkalmat, hogy a párizsi Magyar Házban előadást tartsunk ez alatt az egy hónap alatt. Akkor adtam neki azt az ötletet, hogy Az, ember tragédiáját vigye így színre. Bármilyen merész és elképesztő is volt az ötlet, Gézuka nem ijedt meg a nehézségektől. Bár én 1935-től kezdve kikapcsolódtam az előadásból, de jó talajra hullott a mag és megszületett ez az alkotás. Gézuka rendszeresen beszámolt az előkészületekről. Emlékszem, egy nagyon rossz fordítást még én »huztam meg« az ő számára, - ez volt az első, kétórás vázlat, amelyet azután tovább redukáltak és lényegesen átírtak."

7 Azaz: Az, ember tragédiájának bábszínpadi feldolgozása eredendően Németh Antal ötlete volt, s a továbbgondolásban, a konkrét feldolgozásban is tevékeny része lehetett. A mű meghúzásának kemény, problematikus feladatát ő végezte el első szinten, így ő határozta meg, hogy mely gondolatokat, mely szinteket kell kiemelni, illetve kihagyni. Blattner ennek a húzott szövegnek az alapján kezdett bábszínpadban gondolkodni, s - bár a francia bábelőadásnak csak töredékes szövege maradt ránk,* - felfogásán érezhető Német Antal értelmezése és szerkesztésmódja, A kezdetektől vitatott, majd elfogadott problémája Madách művének, hogy élő színpadon csak átdolgozva, jelentősen megrövidítve lehet bemutatni. Ez a gond fokozottan jelentkezik a bábszínpadi adaptálásnál, ahol a szövegnél hangsúlyosabb feladata van a mozdulatnak, a cselekménynek, illetve a történésnek, Viszont az egyedivel szemben fokozott lehetőség adódik az általános emberi megfogalmazására. - a színpadi tér korlátai, valamint korlátlan lehetőségei is behatárolják az irodalmi szöveg lehetőségeit.