Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - MÉSZÁROS EMŐKE: Az ember tragédiája bábszínpadon

A tér és idő korlátjának szorításában, ugyanakkor a pénzhiánnyal is küszködve, Blattner azt a megoldást választotta, hogy emelt hangsúlyt adott a keretjátéknak, azaz a paradicsomi és puszta földi képeknek. A végső változatban megtartották a Tragédia első három, és az utolsó szín eredetihez közelálló szövegét, mintegy misztériumjátékként fogva össze az eredeti drámát, a középső részben pedig, pergő jelenetsorba vizuálisan összefogva sűrítették a történelem színeit, Ádám álmát. így fokozott jelentőséget kapott a tervező művészek munkája, az illusztrációszerüen felvillanó, erősen meghúzott szövegezésű tablósor lett az egyes színek szuggesztív megfogalmazása. „Csekélyke magyar és francia hozzájárulással valóságos tojástáncot kellett végigjárnunk, hogy kellő köntösben tudjuk kihozni az egyórás időtartamú misztériumjátékot. Szó sem lehetett az egész Tragédia lejátszásáról, és így az álomképeket összesűrítettük olyképpen, hogy Lucifer egy nagy, forgó sorskerék előtt kommentálta a tűnő évszázadokat. A kereket forgató színész, aki magát az emberi sorsot inkamálta, olyképpen, hogy maszkot húzva az arcára, fél testével merült fel a színpadnyílásból, így forgatván el a kerék küllőiben alulról beillesztett képeket."" Érdekes, napjainkban is modernnek számító játékkal fogták össze a drámát: a vertikálisan két síkra osztott színpad alsó felén síkbábként ragyognak az angyalok, - felül az Úr maszkos megoldása az 1935-ös Ádám-misztériumot idézi. Az alsó síkon jelenik meg a paradicsom valamint a puszta föld képe, - majd az álomba merülő, száműzött emberpár elé kilép egy élő, maszkos színész, a Sors, és lassan forgatni kezdi az Idő kerekét. A kerék betölti a színpad alsó felét, s a kerék egy-egy fordulata a színpad felső síkjára fordítja az egyes színeket, - s amíg azok életre kelnek, a Sors háttérbe húzódik. A három főszereplő, Ádám. Éva és Lucifer, alsó mozgatású, ún. billentyűs marionettként, Csáky József szobrászművész, alkotása. (Éva és Lucifer bábfeje megmaradt, Óhidy Lehel hagyatékából került az OSZMI Bábgyüjteményébe.) A keretként szolgáló paradicsomi szín Blattner Géza tervei alapján valósult meg. Az egyiptomi szín tervezője. A. Tóth Sándor, aki közben hazatért Pápára, de a terveket elkészítette, s elküldte Párizsba. (Több vázlata maradt fenn.) Az athéni szín tervezője Kolozsvári Zsigmond. A római szín M. La-Jarrige munkája (nem ismerjük a magyar nevét, s a terveiből eddig még egy sem került elő). Bizánc: Olcsay Kiss Zoltán. Prága: Fried Tivadar (egy színes bábterve maradt meg). Párizs: Rajk István munkája. London: Juhász (Jenő?) Falanszter jelenet: Beöthy István szobrász és keramikus. (A jelenet hangulatát egy André Kertész-fotó örökítette meg.)