Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - MÉSZÁROS EMŐKE: Az ember tragédiája bábszínpadon

A tér és idő korlátjának szorításában, ugyanakkor a pénzhiánnyal is küszködve, Blattner azt a megoldást választotta, hogy emelt hangsúlyt adott a keretjátéknak, azaz a paradicsomi és puszta földi képeknek. A végső változatban megtartották a Tragédia első három, és az utolsó szín eredeti­hez közelálló szövegét, mintegy misztériumjátékként fogva össze az eredeti drámát, a kö­zépső részben pedig, pergő jelenetsorba vizuálisan összefogva sűrítették a történelem szí­neit, Ádám álmát. így fokozott jelentőséget kapott a tervező művészek munkája, az il­lusztrációszerüen felvillanó, erősen meghúzott szövegezésű tablósor lett az egyes színek szuggesztív megfogalmazása. „Csekélyke magyar és francia hozzájárulással valóságos tojástáncot kellett végigjár­nunk, hogy kellő köntösben tudjuk kihozni az egyórás időtartamú misztériumjátékot. Szó sem lehetett az egész Tragédia lejátszásáról, és így az álomképeket összesűrítettük oly­képpen, hogy Lucifer egy nagy, forgó sorskerék előtt kommentálta a tűnő évszázadokat. A kereket forgató színész, aki magát az emberi sorsot inkamálta, olyképpen, hogy maszkot húzva az arcára, fél testével merült fel a színpadnyílásból, így forgatván el a kerék küllő­iben alulról beillesztett képeket."" Érdekes, napjainkban is modernnek számító játékkal fogták össze a drámát: a verti­kálisan két síkra osztott színpad alsó felén síkbábként ragyognak az angyalok, - felül az Úr maszkos megoldása az 1935-ös Ádám-misztériumot idézi. Az alsó síkon jelenik meg a paradicsom valamint a puszta föld képe, - majd az álomba merülő, száműzött emberpár elé kilép egy élő, maszkos színész, a Sors, és lassan forgatni kezdi az Idő kerekét. A ke­rék betölti a színpad alsó felét, s a kerék egy-egy fordulata a színpad felső síkjára fordítja az egyes színeket, - s amíg azok életre kelnek, a Sors háttérbe húzódik. A három főszereplő, Ádám. Éva és Lucifer, alsó mozgatású, ún. billentyűs mario­nettként, Csáky József szobrászművész, alkotása. (Éva és Lucifer bábfeje megmaradt, Óhidy Lehel hagyatékából került az OSZMI Bábgyüjteményébe.) A keretként szolgáló paradicsomi szín Blattner Géza tervei alapján valósult meg. Az egyiptomi szín tervezője. A. Tóth Sándor, aki közben hazatért Pápára, de a ter­veket elkészítette, s elküldte Párizsba. (Több vázlata maradt fenn.) Az athéni szín tervezője Kolozsvári Zsigmond. A római szín M. La-Jarrige munkája (nem ismerjük a magyar nevét, s a terveiből eddig még egy sem került elő). Bizánc: Olcsay Kiss Zoltán. Prága: Fried Tivadar (egy színes bábterve maradt meg). Párizs: Rajk István munkája. London: Juhász (Jenő?) Falanszter jelenet: Beöthy István szobrász és keramikus. (A jelenet hangulatát egy André Kertész-fotó örökítette meg.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom