Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - MÉSZÁROS EMŐKE: Az ember tragédiája bábszínpadon

MÉSZÁROS EMŐKE Az ember tragédiája bábszínpadon Vajon tetszőbb-e egy Shakespeare neked Mint nékik e torzképu összevissza? A londoni színben kérdezi ezt Lucifer, látva,*hogy Ádámot taszítja a bábok torz, groteszk volta. Úgy tűnik, áthidalhatatlan a szakadék a fennkölt tragédia és a vásári, bábos műfaj között? Madách-hoz illő feladatra vállalkozott Blattner Géza, amikor Az ember tragédiájának shakespeare-i méltóságát a bábszínpadra, ebbe a „torzképű" világba kívánta átültetni. S vállalkozását siker koronázta: a Tragédia első francia nyelvű előadását az 1937-es Világkiállításon a Grand Prix-vel méltatták Párizsban. Ehhez az első francia nyelvű előadáshoz Madách szövegét Walleshausen Zsigmond fordította le, s Fernand Pignatel csiszolta irodalmivá. A vállalkozást különös értékűvé emeli, hogy a színpadi látványt a Párizsban élő magyar művészek összefogása teremtette meg. Ehhez azonban Blattner Géza közösségteremtő, alkotó egyéniségére volt szükség. Németh Antalt idézem: „Mi volt a titka egyéniségének, amely mindenkire vonzást gyakorolt, aki csak szereti a művészetet és megismerte őt? Talán gyermekien közvetlen és az ál-művészek féltékenykedését, fél- és negyed-tehetségek irigységét, intrikáit nem ismerő, mindenkinek csak adni akaró, mindenkit segítő, pózmentes embersége... Groteszk festői fantáziája és iparművészkedni szerető hajlama szerencsésen ötvöződött e század első évtizedeiben sokak által lebecsült teátrális megnyilatkozás, a bábjáték-alkotás tevékenységében, Termékeny és termékenyítő ötletgazdagságát nemcsak a páratlan magyarországi kezdeményezés hirdeti, hanem az a meghitt, szeretetteljes epiteton ornans is, amit a párizsi esztétikusok adtak Blattner Gézának: a modern francia bábművészet atyja" Madách álma teljes értékű színházi élményként kelt életre a különleges tér- és mozgásélményt is adó bábszínpadon. De ez a siker nem volt, nem lehetett előzmény nélküli. Az Arc-en-Ciel - azaz Szivárvány Bábszínház, Blattner Géza színháza, ekkor már ismert és elismert központja volt az avantgárd bábjátéknak. Blattner és társai, legelsőbb Walleshausen és Detre Szilárd, 1925-től éltek Párizsban. Ebben az időszakban kezdtek mozgolódni a modern bábjáték mesterei, a hagyományos