Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)
ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - TÓTH ÉVA: Éva és Ádám
ÉVA ÉS ÁDÁM TÓTH ÉVA Eva és Adám „Mai nap lépten-nyomon hallunk beszélni a nőkérdésről, vagy másként a feminizmusról" - így kezdi Madách Imre és a nőkérdés című tanulmányát 1913-ban egy elfelejtett filológus, Gazdag Lajos, majd leszögezi, hogy Madáchot „kora ifjúságától késő vénségig foglalkoztatta ez a kérdés". Tekintsünk most el attól a ténytől, hogy Madách ugyanúgy nem érte meg a 42. életévét, mint Ady, s nézzük tovább a tanulmány megállapításait. „Eleinte... valóságos nőgyűlöletben jelentkezett ez az érdeklődése..." - mondja a szerző, majd Palágyi Menyhért Madách-monográfiájából idéz, miszerint Madách húszéves korában a „nőről alkotott fölfogását egy ki nem adott munkájában úgy fejezi ki, hogy korának egyik legnagyobb hibája az is, hogy mindenik színművünk tárgya a szerelem". Isten leendne az ember-fiakból Ha a szerelem ösztöne s a nővágy kihalna, vagy kiforrna kebleinkből idézi később Madách vitathatatlanul mizogin megnyilatkozását a Férfi és nőből, Az ember tragédiájának valóban nem a szerelem a tárgya, vagy legalábbis nem csak a szerelem, nem elsősorban a szerelem, bár Lengyel Dénes szerelmi drámaként elemezte a Tragédiát az 1978-as, Horváth Károly által szerkesztett Madách-tanulmányok című gyűjteményben. A hatalmas Madách-irodalomban^ számtalan tanulmány foglalkozik Ádámmal, Évával sokkal kevesebb. Az első Greguss Ágost 1871-ben közreadott A nő Madách Tragédiájában című munkája, a legfrissebb, tudomásom szerint Mikó Krisztina Éva szerepe a Tragédia jelképrendszerében című dolgozata, amely a fent említett 1978-as Madách-tanulmány okban jelent meg. Ha amerikai feminista lennék, akkor „Madách feminista olvasata - Eva's herstory" címmel tartanék most előadást, de nem ezt fogom tenni. Greguss Ágost legfontosabb megállapítása az, hogy Éva, a Faust Gretchenjével ellentétben „nemcsak egy alakban jelenik meg, hanem képviseli az egész női nemet, annak különböző alakjait". Tolnai Vilmos pedig Az anyaság Madách Ember tragédiájában című dolgozatában nem kevesebbet állít, mint hogy „Nincs a világirodalom nagy drámai költeményei közt egy is, amelyben a nőnek oly fontos szerepe volna, mint Az ember tragédiájában". Tolnai Vilmos szerint „Éva... épp úgy főalak, mint maga Ádám. A költemény elejétől végéig szerves alkotórésze a cselekvénynek, vagy jobban mondva az ember rajzának, aki Madáchnál nem egy férfiú, a férfiú ...hanem két különböző hivatása, de