Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - TÓTH ÉVA: Éva és Ádám

ÉVA ÉS ÁDÁM TÓTH ÉVA Eva és Adám „Mai nap lépten-nyomon hallunk beszélni a nőkérdésről, vagy másként a feminizmusról" - így kezdi Madách Imre és a nőkérdés című tanulmányát 1913-ban egy elfelejtett filo­lógus, Gazdag Lajos, majd leszögezi, hogy Madáchot „kora ifjúságától késő vénségig foglalkoztatta ez a kérdés". Tekintsünk most el attól a ténytől, hogy Madách ugyanúgy nem érte meg a 42. életévét, mint Ady, s nézzük tovább a tanulmány megállapításait. „Eleinte... valóságos nőgyűlöletben jelentkezett ez az érdeklődése..." - mondja a szerző, majd Palágyi Menyhért Madách-monográfiájából idéz, miszerint Madách húszéves korában a „nőről alkotott fölfogását egy ki nem adott munkájában úgy fejezi ki, hogy korának egyik legnagyobb hibája az is, hogy mindenik színművünk tárgya a szerelem". Isten leendne az ember-fiakból Ha a szerelem ösztöne s a nővágy kihalna, vagy kiforrna kebleinkből idézi később Madách vitathatatlanul mizogin megnyilatkozását a Férfi és nőből, Az ember tragédiájának valóban nem a szerelem a tárgya, vagy legalábbis nem csak a szerelem, nem elsősorban a szerelem, bár Lengyel Dénes szerelmi drámaként elemezte a Tragédiát az 1978-as, Horváth Károly által szerkesztett Madách-tanulmányok című gyűjteményben. A hatalmas Madách-irodalomban^ számtalan tanulmány foglalkozik Ádám­mal, Évával sokkal kevesebb. Az első Greguss Ágost 1871-ben közreadott A nő Madách Tragédiájában című munkája, a legfrissebb, tudomásom szerint Mikó Krisztina Éva sze­repe a Tragédia jelképrendszerében című dolgozata, amely a fent említett 1978-as Ma­dách-tanulmány okban jelent meg. Ha amerikai feminista lennék, akkor „Madách feminista olvasata - Eva's herstory" címmel tartanék most előadást, de nem ezt fogom tenni. Greguss Ágost legfontosabb megállapítása az, hogy Éva, a Faust Gretchenjével ellen­tétben „nemcsak egy alakban jelenik meg, hanem képviseli az egész női nemet, annak különböző alakjait". Tolnai Vilmos pedig Az anyaság Madách Ember tragédiájában cí­mű dolgozatában nem kevesebbet állít, mint hogy „Nincs a világirodalom nagy drámai költeményei közt egy is, amelyben a nőnek oly fontos szerepe volna, mint Az ember tragédiájában". Tolnai Vilmos szerint „Éva... épp úgy főalak, mint maga Ádám. A köl­temény elejétől végéig szerves alkotórésze a cselekvénynek, vagy jobban mondva az em­ber rajzának, aki Madáchnál nem egy férfiú, a férfiú ...hanem két különböző hivatása, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom